Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

NEMES SOMOGY VÁRMEGYE FÖLDRAJZI, STATISZTIKAI ÉS HELYRAJZI LEÍRÁSA a nagyméltóságú Széchényi Ferenc gróf úr által Rumy György Károllyal 1812-ben közölt adatok alapján I. Az elnevezés Somogy vármegye (latinul: comitatus Simighiensis) arról a várról és mezővárosról kapta nevét, amelyet valaha latinul Simighiumnak neveztek, anyanyelvünkön pedig Somogyvárnak mondanak. 2. Határai Határai a középső résztől elindulva a kövctkczőek : keletről Tolna és Baranya vármegyék; amaz előbbi nyolc és fél mérföld, ez utóbbi pedig tíz mérföld hosszúságban nyúlva el. Délről a szlavóniai Verőcze vármegye, hat mérföldön keresztül futván a Dráva mentében. Nyugatról a varasdi főkapitányság határőr vidéke, amely hasonlóképpen hat mérföldet tesz ki, valamint a horvátországi Körös vármegye, amely háromszáz bécsi ölnyi hosszúságban érinti ezt a vármegyét. Északról Zala és Veszprém vármegyék; az előbbi tíz mérföldnyi, emez utóbbi pedig három és fél mérföldnyi távolságra terjed ki. 3. Fekvése A budai délkörtől számítva a hosszúságnak 1. és 2. foka, a szélességnek pedig 46. és 47. foka alatt fekszik. 4. Hosszúsága és szélessége A vármegye hosszúsága és szélessége nem mindenütt ugyanakkora: ha azonban az egymástól legnagyobb távolságra fekvő helyeket vesszük, akkor délről észak felé a hosszáság tizenöt mérföldet tesz ki - minden egyes mérföldet 4000 bécsi öllel számolván -, a legnagyobb szélesség pedig tizenegy mérföldet. 5. Kiterjedése A vármegye területe némelyek szerint százhat négyzetmérföldet tesz ki, vagyis inkább - a Lipszky-féle térkép szerint - 111,662 négyzetmérföldet. 6. Folyói Folyói a következők: a Dráva, amely Tirolból veszi eredetét s Karinthián és Stájerországon áthaladva Magyarország három vármegyéjét, tudniillik Zalát, Somogyot és Baranyát választja el Horvátországtól és Szlavóniától. Ez a