Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Borsa Iván: Az országbíró által öt törvénykezési ülésszakon megbirságolt Somogy megyeiek lajstroma (1437-1447))

AZ ORSZÁGBÍRÓ ÁLTAL ÖT TÖRVÉNYKEZÉSI ÜLÉSSZAKON MEGBÍRSÁGOLT SOMOGY MEGYEIEK LAJSTROMA (1437^-1447) BORSA IVÁN Az évkönyvünk eddigi köteteiben megjelent Mohács előtti forráspublikációk - bár a fennmaradt levéltári forrásoknak csak kis részét jelentik - jól mutatják, hogy Somogy megye milyen gazdag a történetére vonatkozó oklevelekben és iratokban. Ez a közlemény az előző számban közölt csepelyi oklevéllel együtt azt szeretné bemutatni, hogy ez a megállapítás nemcsak a források mennyiségérc, hanem minőségi színvonalára is érvényes. A Magyar Országos Levéltárban a Kállay család levéltárában egy füzet maradt ránk, amely az országbíró által vezetett királyi jelenlét (presentia regia) bírósága által az 1437-1447. évkörből öt ülésszakon megbírságolt somogyiak jegyzékét foglalja magában a bírságoláshoz szükséges adatokkal együtt. - Az irat levéltári jelzete: Diplomatikai Levéltár 55 122. A királyi kúriában működő nagybíróságdk, úm. a király nevében ítélkező különleges (specialis), majd személyes (personalis) jelenlét bírósága, az országbíró által vezetett királyi jelenlét bírósága és a nádori bíróság a peres eljárás isorán gyakran bírságolta meg az egyik vagy a másik felet elsősorban meg nem jelenés (pro non venientia), vagy az előzetesen kirótt bírság meg nem fizetése (pro non solutions iudiciorum) miatt. A bírság szokott mértéke (indicium consuelum) három ezüst márka volt, amelynek 2/3 része a bírót, 1/3 része pedig a perbeli ellenfelet illette.

1 A perek számának növekedésével együttjárt a bírságok behajtási gondjának növekedése is. A behajtandó bírságokat nyilvántartásba kellett venni, hogy a nagybíró erre kiszemelt familiárisa, akit ura rendszerint 2-3 megyébe egyszerre küldött ki, erre a nyilvántartásra támaszkodva tudjon eleget tenni bírságszedői kötelezettségének.

2 A királyi udvarban működött nagybírók kancelláriájában - elsősorban az országbírói kancelláriában - az a gyakorlat alakult ki, hogy a bírságolást kimondó, zárópecsét alatt kibocsátott ítéletlevélre a szokásos külzet alá rendszerint az oklevél leírója ráírta a megbírságolt (esetleg a megbírságolt birtoka) megyéjének a nevét, pl. Alba, Somog, Wesprim. Ennek a feljegyzésnek a segítségével még az ítéletlevél mcgpecsételésc előtt megyénként külön lapokra feljegyezték a következő adatokat, rendszerint egyetlen mondatban összefoglalva: t. A megye megjelölése (de comitatu Simigiensi)? A minden bejegyzés elején való ismétlés miatt ezt később rövidítették (in comitatu eodem, de eodem, Somog).