Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Függelék - 1. A Somogy Megyei Levéltári Nap '87. (1987. november 11.) Összeállította: Bősze Sándor
kívánt szólni a történészek és a történelemoktatási továbbképzésre megjelent tanári hallgatóság előtt. Elmondta, hogy a békeszerződések megfogalmazása során egy-egy ország esetében nem a belső történeti hagyományok, hanem a nagybatalmi érdekek döntöttek. Az akadémikus döbbenetes adatokat hozott azokról a kimondottan személyi indulatokat is magába foglaló mozzanatokról, amelyek az ország sorsát is befolyásolták. Részletesen beszélt a Szovjetunió álláspontjának változásáról a kezdeti, 1919-1920-as álláspontjáról - amely elítélte a wersailles-i békerendszert - az 1941. június 27-i magyar hadba lépést követő szovjet nézetváltozáson keresztül a sztálini kollektív felelősségre vonás elvének megjelenéséig. A kérdésekre, illetve a hozzászólásokra válaszolva, elmondta, hogy Erdély hovatartozásának problémáját a Magyar Tanácsköztársaság léte nem befolyásolta. A kassai bombázás kapcsán Juhász Gyula több szóba jöhető varációt is ismertetett, hozzátéve, hogy egyikre sincs még megfelelő bizonyíték. A szovjetnémet megnemtámadási egyezményre vonatkozó kérdésre így válaszolt: a nemzetközi irodalomban olvasható, „ . . . hogy a Lengyelországra . . . augusztus 23-án megállapított határvonal . . . , [mint hajdani] a cári Oroszország és Poroszország közti, a Visztulától, Varsónál ment volna... a szovjet hadsereg politikai megfontolásból egyébként nagyon helyesen úgy döntött, hogy jobb megállni a Curson-vonalnál, mivel az már egy nemzetközileg egyébként is köztudatban lévő határvonal [volt] . . [.az egyezmény] záradéka tartalmazta azt is, hogy a balti államokat, Besszarábiát, Észak-Bukovinát és a karéi-finn területeket a Szovjetunió érdekeltségébe tartozónak ismerte el a paktum." Az előadó a továbbiakban röviden beszélt az ún. Makarov-levélről, Bethlen István szerepéről s Magyarország külföldi megítélésének 1848-1920 közti megváltozásáról. Az előadás után Rácz Jenő, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa részletesen ismertette a pedagógiai hasznosítás céljából a Levéltári Évkönyv legfrissebb, 18. kötetét. A kialakult tradíciókat megőrzendő - pénz és könyvjutalmakat vehettek át az iskolák és a levéltár kapcsolatát erősítő, illetve a honismereti mozgalomban eredményeket elérő pedagógusok és helytörténészek. Nagy Gábortól, a Somogy Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának vezetőhelyettesétől Matyikó Sebestyén József, Stamler Imre, Bakó Lászlóné, Antalics Tiborné, Jáger Jánosné, Baki Dezsőné és Kovács Józsefné; Paré Iréntől, a Pedagógusszakszervezet Somogy megyei Bizottságának titkárától Ágoston Ernőné ; Horváth Anikótól a KISZ Somogy Megyei Bizottságának munkatársától Bali Erzsébet; Rostás Károlytól a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottságának elnökétől Büttnerné Bódi Ágnes, Bíró Gyula, Zalánfi Lászlóné, Nárai Gábor, Dombóvári László ; Hunyadikürti Ilonától, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetkezetének munkatársától Bodó Imre, Koltai Péter; Kanyar Józseftől, a Somogy Megyei Levéltár igazgatójától Zetz József, Mihályfalvi László, Zibriczky István, Nóvák Ferencné, Lőrincz Csaba, Herk Mihály, Pandúr István és Vörös József kaptak jutalmat. Délután a levéltári nap résztvevői az intézmény épületében megtekintették a „Somogy Megyei Levéltár kincsei" c. kiállítást, melyet Nagy Gábor, a Somogy Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának helyettes vezetője nyitott meg. Ezt követően a Táncsics Mihály Gimnázium diákjainak közreműködésével Miklós Endre, megyei történelem szakfelügyelő - „A levéltári források felhasználása a törté?7elemórán" címmel - bemutatóórát tartott.
