Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Géger László: A tanácsok megalakulása Somogyban (1950. augusztus 15.-október 22.)

Ilyen előzmények után született meg az 58. sz. vb-határozat, amely a DÉFOSZ vezetői számára kötelezővé teszi a tsz-be való belépést, mert „vezetőségi tag nem lehet az, aki a tszcs gondolat ellen van. Ezeket a vezetőket le kell váltani."''

8 A párttagokkal szemben a vb szankciókat nem alkalmazhatott, ezért róluk nem rendelkezik a határozat. Különösen figyelemre méltó a begyűjtés helyzete, hiszen ennek érdekében az elmúlt héten mindent megmozgattak. Érdekes lett volna figyelemmel kísérni, mire jut az önerőre támaszkodó, egyéni eszközöket felvonultató próbálkozás. Ez azonban nem lehetséges, mert a közbejött választások elvonták a begyűjtéstől az erőket, és a megyei vb is beavatkozott egységesítési törekvéseivel. Okot szolgáltatott a beavatkozásra az is, hogy a vb önálló munkája nem hozta meg a várt eredményeket. Az október 16-i állapot szerint a burgonya begyűjtése 50%-on, a kukorica 35%-on, a széna 30%-on állt. (A begyűjtés végének közeledtével ezek az eredmények már nem sokat változtak, burgonyából október 28-ra AB előírásra 54%-ot, C előírásra semmit nem gyűjtöttek be.) Az október 20-i vb-ülésen már arról számoltak be, hogy a megye többi járásához hasonlóan Fonyódon is megalakították a négy kulákelszámoltató bizottságot, folyamatban volt az ellenőrző bizottságok felállítása is. A korábbi iratokban ennek nincs előzménye. Központi elképzelés alapján minden járásban négy kulákelszámoltató bizottság alakult, melyek egyenként elszámoltattak minden kulákot. Távozásukat az ellenőrző bizottság megjelenése követte. A bizottság házkutatási engedéllyel rendelkezett, és elvitte azt a terményfelesleget, amit a kulákok az előző bizottság elől elrejtettek (amennyiben megtalálta), egyidejűleg a kulákelszámoltató bizottság munkáját is ellenőrizte. Minden járásban két ellenőrző bizottság működött, melyet vagy a megyei vb küldött ki (pl. Nagyatádon), vagy helyileg szervezték. Fonyódon a vb maga állított fel 2 négy tagú ellenőrző bizottságot. Tagjaikat a vb elnöke oktatta ki, kötelességükké tették a helyi agitációt is. A nagyatádi járásban az ellenőrző bizottságok után még ún. „repülő bizottságok" is kimentek a kulákokhoz, hogy az esetleges maradékot begyűjtsék/'

y Ez már az ellenőrző bizottság ellenőrzése, tulajdonképpen kivételes megoldás volt. Fonyódon is szerveztek repülő bizottságot, de az nem a terménybegyűjtésben kapott feladatot. A kulákelszámoltató és ellenőrző bizottságok felállításával a „közigazgatási bizottságokra" épülő begyűjtési rendszer lényegében megszűnt, ezzel az első vb-határozat érvényét vesztette. A továbbiakban még káderkérdésekkcl foglalkozott a vb. A titkárságról a megyei tanácsra helyeztek át egy előadót, a helyét jegyzőgyakornoki iskolát végzett személlyel töltötték be. Ezzel a választások idejére lezárultak a káderhelyzet alapvető kérdései, kialakult az a személyi állomány, amely alkalmas volt a vb előtt álló feladatok megoldására. Október 31. A járási tanács alakuló ülése Mint a választások lebonyolításának legfőbb szervezője, az ülést szabály szerint minden járásban a járási választási bizottság elnöke nyitotta meg, majd annak vezetését a Népfront járási bizottsága elnökének adta át. A választási bizottság elnöke a legtöbb járásban egyszemélyben a Népfront elnöke is volt,