Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Géger László: A tanácsok megalakulása Somogyban (1950. augusztus 15.-október 22.)

Szeptember S., 4. ülés A beszolgáltatásban igen fontos szerepet töltöttek be a földművé s szövetkezetek. Ide kellett a terményt beszolgáltatni, és erre a terményre kötött a szövetkezet szállítási szerződést. Természetesen a szerződésekben meghatározott mennyiség alapját a beszolgáltatás csak részben képezte. Maga a szállítási szerződés megkötése is szigorú ütemtervek szerint történt, meghatározott volt, mekkora mennyiségre kell szállítási szerződést kötni, és ennek milyen hányada származzon kötelező begyűjtésből. A szeptember 8-i ülés legfontosabb témája a földművesszövetkezetek munkájának értékelése volt. Szita Pál járási főellenőr vázolta fel a hiányosságokat : A járásban 33 szövetkezet működött, ebből 8 helyen indult büntető eljárás sikkasztás miatt. A vezetőségben ,,'kirúgott" katonatisztek, volt csendőrök és reakciósok foglaltak helyet. Bár a járásban 8 helyen történt sikkasztás, ebből 6 helyen még ugyanaz a vezetőség, azonos a boltvezető, a bevásárló és a terménybegyűjtő.

1

'

1 A fenti hiányosságok orvoslására született a 14. sz. vb-határozat: „A vb megállapította, hogy a földművesszövetkezetek vezetésében nagyfokú hiányosságok és tudatos szabotáló munka folyik, melynek felszámolására a szövetkezeti ellenőri hálózat nem képes. Ezért a vb ideiglenes bizottságot szervez, melynek feladata, hogy ahol minden kétséget kizáróan sikkasztás vagy szabotázs történt, operatív módon ezen egyének eltávolításáról és új munkaerő beállításáról gondoskodjék. Végrehajtó szerepe a. bizottságnak nem lesz, tevékenységéről minden vb-ülésen beszámol."

15 A forrás értékelésénél hangsúlyozni kell, hogy a hivatalos politikai vezetés gyakori demagóg fogása volt, hogy minden hiányosságot az „,ellenség" művének, tudatos szabotáló akciónak minősített. Ezzel kendőzni próbálták a hiányosságok valódi okait, ugyanakkor alapot szolgáltattak saját maguk számára az „osztályellenség" elleni harchoz. Maga a vb-ülés mindig a korábbi ülés jegyzőkönyvének felolvasásával kezdődött, melyet a vb-titkár végzett el (más járásokban nem tapasztalható ilyen), majd az előző ülésen hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésével folytatódott (ez viszont minden járásban így történt). Ugyancsak az egész megyében követett gyakorlat, hogy minden határozatnak felelőse van, aki a következő ülésen a végrehajtásról beszámol. Kivételes esetben a sorrendet megváltoztatták, és az ülést valamely különösen fontos témával kezdték (pl. szept. 8-án a földműves szövetkezetekkel). Napirendi pont volt a mezőgazdasági munkák állása és a tsz-szervezés is. A gépesítés színvonalára jellemző, hogy a gépállomásnak három szelektora volt, ezeket egyik községből a másikba szállították, és éjjel-nappal üzemeltették. Kevés volt a traktor, így a meglévő állomány optimális elosztásával kívántak a gondokon segíteni. A tagosítások miatt is kisebb lemaradás voit a tsz-ckben. A tsz-szervezési propaganda gyakori fogása volt, hogy a gazdákat tsz-látogatásra vitték. Ez sem volt egyszerű, minthogy a szállításhoz egy állami gazdasági teherautó állt rendelkezésre, továbbá a Közlekedési Minisztériumtól kellett személyszállításra jogosító engcdély-blankettát beszerezni. Ennek hiányában a járási tanács ideiglenes engedélyt adhatott ki. A bürokratizmus és a jogi túlszabá-