Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Bognár Tibor: Nemzethűségi vizsgálat a Somogy megyei németek körében (1945-1946)

Szentlászló „Az 1008 főt számláló községből 719-cn vallották magukat német anyanyelvűnek 1941-ben. A földigénylő bizottság javaslata alapján már a nemzethűségi vizsgálat előtt is történtek elkobzások és internálások, azonban ezzel kapcsolatos MFT határozat nem született. A vizsgálatot 1945. szeptember 19-e és 26-a között 6 tárgyalási napon folytatták le. Ennek eredményeképpen a bizottság a családtagokat nem számítva 39 személyt nyilvánított Volksbund-vezetőnek, 197-et tagnak, 40-et támogatónak, 52-t kívülállónak és egyedülállóan nagy számban 42 személyről megállapította, hogy azok a hitlerista terror ellenére is demokratikus érzelmekről tettek tanúbizonyságot.

90 A bizottság működése alapján az MFT elkobzó és kényszeráttelepítő határozatát 1945. október 8-án hozta meg.

91 Szorosad A 340 lelket számláló községből 258-an vallották magukat német anyanyelvűnek 1941-ben. A nemzethűségi vizsgálat 6 tárgyalási napon, 1945. október 8-a és 13-a között folyt le. A bizottság 21 személyről állapította meg, hogy a Volksbundban vezető szerepet vitt, 13-at tagnak, 4-et támogatónak, 87-et pedig kívülállónak minősített.

92 Elkobzó határozatát az MFT az eljárás értelmében 1945. október 20-án hozta meg.

93 Szulimán Az 1008 lelket számláló községből 1941-ben 486 személy vallotta magát német anyanyelvűnek. Az MFT már jóval a nemzethűségi vizsgálat előtt 1945. április 23-án hozott határozatával elkobozta 51 személy földbirtokát a földigénylő bizottság javaslata alapján.

9

'

1 A nemzethűségi vizsgálatra 1945. augusztus 21-e és 30-a között, a póteljárásra 1946. március 27-én összesen 8 tárgyalási nap felhasználásával került sor. A bizottság a vizsgálat során a családtagokat nem számítva 14 személyt Volksbund-vezetőnek, 99-et tagnak, 20-at támogatónak, 5 3-at kívülállónak, 6-ot pedig nemzethűnek nyilvánított.

90 Jegyzőkönyvei alapján az MFT kiegészítő elkobzó határozatát 1945. szeptember 3-án hozta meg.

9tl Szidok A megye legnagyobb lélekszámú németajkú települése volt, melynek 1742 főt számláló lakosságából 1235-en vallották magukat német anyanyelvűnek 1941ben. A községben mind a Volksbund-mozgalommal, mind pedig a német hadsereg részére történt sorozással szemben igen erős ellenállás bontakozott ki, mely súlyos összeütközések forrása lett.

97 A nemzethűségi vizsgálatot 1945. augusztus 30-a és szeptember 27-e között 23 tárgyalási nap felhasználásával folytattak le a községben, melynek eredményeképpen a bizottság 28 személyt vezetőnek, 68-at tagnak, 3-at támogatónak és 267-et pedig kívülállónak minősített. A tömeges ellenállásra való tekintet nélkül a bizottság senkit sem nyilvánított a községben nemzethűnek.

98 Az MFT a bizottság tevékenysége nyomán 1945. ok-