Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tilkovszky Lóránt: Aktion „Volksgrundbuch". A Deutscher Schutzbund illegális akciója a magyarországi németség statisztikai adatfelvételére 1927-ben

met, mind magyar részről fontos feltétele volt az ottani viszonyúik minél alaposabb ismerete. A Loesch vezetése alatt álló Deutscher Schutzbund berlini központjának könyvtári és dokumentációs osztálya kezdettől fogva törekedett az ilyen természetű anyagok központi gyűjtésére, rendszerezésére, bármikor felhasználhatóvá tételére, nem utolsó sorban tudományos és propagandisztikus kiadványok készítéséhez. Magyarországon a Teleki kezdeményezésére 1924-ben létrehozott, a Magyar Tudományos Akadémia pártfogása alá helyezett Magyar Szociográfiai Intézet feladata lett, hogy az eddig különböző szervezetek által gyűjtött vonatkozó anyagot egyesítse, kiegészítse, továbbfejlessze egységes szempontok alapján és egységes módszerek alkalmazásával. Az Intézet, amelynek igazgatója Krisztics Sándor professzor lett - korábban a Területvédő Liga, majd a Magyar Nemzeti Szövetség főtitkára -, megvalósította itt is a témakörbe vágó törvények, rendeletek, statisztikák, térképek, könyvek és egyéb kiadványok, újságcikkek, fényképek, valamint a bizalmas értesülések, jelentések kartotékrendszerű, könnyen kezelhető és felhasználható nyilvántartását. Amikor 1925ben létrejött a világháborúban vesztes öt állam (Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Törökország) ún. „Budapesti Munkaközössége" a békediktátumok elleni harc összehangolására, a magyar fél ezt a Krisztics-féle intézetet javasolta a - ma így mondanánk - közös adatbank szerepének ellátására.Az 1925 októberi locarnói szerződés, amely Németországnak csak a nyugati határait garantálta, de keleti irányban nyitva hagyta a revízió lehetőségét, rendkívül megélénkítette a német kelet-politikát, és ezzel kapcsolatban a magyar revíziós politikát is. Stresemann német külügyminiszter kidolgozta a keleti irányú békés revízió átfogó programját, s ezzel kapcsolatban 1926-ban nagyszabású pénzügyi tervet is elfogadtatott a birodalmi kormánnyal a keleti és délkeleti határokon túli németség gazdasági megerősítésére és politikai megszervezésére, befolyásolására.

3 A Deutscher Schutzbund, amely kezdettől fogva a német népközösség (deutsche Volksgemeinschaft) eszméjét propagálta, vagyis, hogy a külföldi állampolgárságú német lakosság az össznémetség (Gesamtdeutschtum) része, s mint ilyen, német néptárs (Volksgenosse), akinek idegen állampolgárságából (Staatsbürgerschaft) adódó kötelességeinél fontosabbak néppolgárságából (Volksbürgerschaft) fakadó kötelességei a német nép egésze, s annak vezető hatalma, Németország iránt'

1 - lelkes támogatója volt ennek az aktív kelet-politikának, s a maga részéről - mint mindjárt látni fogjuk - sajátos feladatvállalással kívánt hozzájárulni annak sikeressége megalapozásához. A magyar revíziós politika, amely az ország Trianonban elcsatolt területei maradéktalan visszaszerzésére nem találhatta semmiképpen sem elégségesnek a szomszédos országokban kisebbségi sorsra jutott magyarság támogatását, szervezését, és az elcsatolt területek nem magyar népei körében is magyarbarát magatartás és szervezkedés kialakítására törekedett titkos pénztámogatásaival, rákényszerült arra, hogy 1927ben a Magyar ílcvíziós Liga megalapításával a magyar etnikumú területek viszszaszerzésének ügyét állítsa előtérbe, de valójában le nem mondva az integrális revízióról, amit az Új Hungária koncepció 1928. évi meghirdetése hamarosan jelzett is."' Az elcsatolt területekről származó, illetve azokra vonatkozó dokumentáció gondozását és folyamatos gyarapítását ekkor már a Szociográfiai Intézettől jelentős mértékben átvette Teleki egy újabb alapítása, az 1926-ban a Magyar Statisztikai Társaság égisze alatt létrehozott Államtudományi Intézet.*'