Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)
A város kifosztásából a hatalmon levők, de minden osztály és réteg is levonta a következtetését. A főispán-kormánybiztos december 18-tól gyülekezési, kijárási tilalmat, valamint különleges igazolást (igazolványt), este 19 órától reggeli 6 óráig, az éjszakai órákban rendelt el. Az igazolványt csak a Nemzeti Tanács és a rendőrség együttes véleményezése után a rendőrség adhatott. 1/18 December 15-től kezdve pedig a népkormány statáriumot hirdetett Somogyban 0 ., . . . gyilkosság és szándékos emberölésre, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntettre, a rablásra, gyújtogatásra, vízáradás okozásának büntetésére, a vaspályákon, távirdában, távbeszélőn vagy hajókon elkövetett közveszélyes cselekmények bűntetteire nézve". |/,! > A főispánnál, illetve az alispáni hivatalban válságstáb alakult. Tagjai a Nemzeti Tanács, a karhatalom, illetve a jómódú polgárság képviselőiből állottak. Naponta, meghatározott időben jöttek össze és intézkedtek a legfontosabb tennivalókról. Erre a célra külön pénzügyi alapot is létrehoztak. A legtöbbet a MIR-bérlet, 60 000 koronát, és herceg Eszterházy Miklós az előbbinek a felét adta. De tíz-tíz ezret adott gróf Hunyady József KéthelyrőJ, Somssich Adolf Ki vadárról, Inkey Pál Iharosból és Török Gyula Kaposvárról. 150 A somogyi népnevelés egyik kiváló személyisége, a volt szabadkőműves Kecskés Ernő kaposvári tanító, a háború alatti népnevelés elhanyagoltságában vélte az okot. így és ezért nem csoda, hogy „aki négy éven át a legkeményebb iskolában tanulta a fosztogatást, a rablást, most hazatérve az elfojtott keserűségtől, a családján és önmagán esett, vélt és valódi sérelmektől ösztökélve folytatni akarja a jol megtanult mesterségét' Kecskés Ernő az okok magyarázatában ment a legtovább a polgárság soraiból. Viszont ő is csak féligazságot ismert fel. A nagyszámú fosztogató ismeretlen maradt, de néhányukat, mintegy negyedszázat később elfogtak. Közöttük is 3 fő volt csak analfabéta, köztük is két cigánykatona. A szociáldemokrata pártvezetőség azonnal elítélte az eseményt és elhatárolta magát az anarchista módszertől. Amikor januárban, egy hónappal a kaposi esemény után a pártszervezetben Propper Sándor előadást tartott a szocializmusról, kijelentette: a polgári demokratikus forradalmat a párt készítette elő és neki, a munkásokkal együtt kell a vívmányait megvédeni. A kommunizmust nem lehet még megvalósítani Magyarországon. És „ . . . azt nem szabad hinni, hogy a fosztogatás, az üzletek kirablása sikerre vezető eszköze" ennek. Azaz a burzsoáziától nem elvenni, pusztítani kell, hanem a termelőeszközök magántulajdonát kell megszüntetni. I)Az addigi vívmányok védelmére rövid idő alatt a munkások soraiból kibővítették, illetve átszervezték a kaposi, majd a megyei munkásőrséget. Erre azért is nagy szükség volt, rnert az ijedt városi burzsoázia a megye déli részén 41 községet már egy hónappal korábban megszállva tartó szerb csapatokat szerette volna behívni. Rövidesen a Kaposvártól 16 kilométerre lévő Gálosfát a szerbek meg is szállták. Érthető, hogy osztályalapon december 12-én délelőtt Kacskovics Lajos alispánt egy „ • . • 120-130 főből álló küldöttség kérte, bogy a Pécset megszálló szerb csapatparancsnoksághoz forduljon karhatalom segítségéért". 1 '' Egyidőben maga a szerb katonai parancsnok is jelentkezett telefonon, hogy felajánlja katonai segítségét. Ir/i Az alispán a segítséget visszautasította, és hogy a szerb csapatoknak a
