Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)

3- A köz- és ia vagyonbiztonság IÇIS végén Az 19

18 október végén beállott állapotok elemzésekor különbséget kell tenni a parasztmozgalmak és az azt kísérő „osztályítéletek" mellett a közönséges rablások és fosztogatások között. Másként jelentkezett a hazatérő katonák „ítélkezése" a helybeli kizsákmányolók vagyona és személye, valamint a községi jegyzők, csendőrök és a papok felett. Más volt a nagybirtokosok földjének, állatainak és a raktárainak az elfoglalása és más előjelű volt az utazók, a kisemberek kifosztása, értékeinek az elrablása. A hazatért, fegyverrel rendelkező katonák, valamint a hozzájuk csatlakozó helybeliek dühe több helyen a községi elöljáróságok, különösen az egyes körjegyzők ellen irányult. Az egyes községi elöljárók és körjegyzők a fenyegetések miatt több helyen családjukkal együtt elmenekültek. Ezekben a községekben azonban nem keletkezett anarchia, mivel a helyükre kirendeltek ha nem is teljes zavar nélkül, de folytathatták a közigazgatási tevékenységűket. Novemberben rövidesen mintegy 10-11 körjegyző hagyta el kényszerűségből a hivatalát; az igali, a lengyeltóti, a tabi, a kaposvári és a marcali járásban. Elsőként menekült cl a somogyvári körjegyző is „a község lakosságának fenyegető magatartása miatt".

99 A jegyzők elkergetése november derekától megnövekedett, mikor is a munkás- és katonatanácsok néhány napos helyi hatalmát a jegyzők felsőbb rendeletre megkérdőjelezték. Menekülniük kellen ezért a tabi, a karádi és a kiliti jegyzőknek is, akik „működési helyüket személyi biztonságuk veszélyeztetése miatt elhagyni voltak kénytelenek".

100 A törökkoppányi körjegvző november 24-én az istentiszteletet kihasználva menekült el a ..hazatért katonák dühe elől".

101 Az igali körjegyző lakását éjjel keresték fel és ott „fegyveres szerenádot kapott". Ugyanezt a hazatért katonák a pap, a tiszttartó és az uradalmi intéző udvarán is megtették, jelezve ezáltal, hogy „más világ van, mint a háború előtt".

102 A marcali főszolgabíró november első felében jelentette a főispánnak, hogy járása területén több helyen a „községi elöljáróságot a hazatért katonák lemondásra kényszerítik".

I0:! Az Istvándiból november 4-én elmenekült két vezető közigazgatási hivatalnok helyét az alispán hetekig nem tudta betölteni. Ugyanis a lakosság „néptanácsra, mint olyanra akibe a nép teljes bizalmát helyezi - ruházta az, összes hatalmat, s ezen tanácsot bízta meg a község ügyeinek vezetésével".

10/1 A lakosság spontán dühét a reakciós közigazgatási tisztviselők ellen a szervezett munkások és a létrejött helyi szociáldemokrata pártszervezetek is kiegészítették. November 10-től néhány nap alatt mintegy 20-25 falusi pártszervezet jött létre, amely legtöbb helyen a tömegek elégedetlenségének az élére állt. Irányításuk alatt néptanácsok keletkeztek, a községi elöljáróságokat pedig megszüntették. Pusztakovácsiban a jegyző ,. . . . mielőbbi eltávolítását 8 napon belül követelik a bíróval és az elöljárósággal együtt, amíg komolyabb bajok nem következnek, mert eddig is a 48 szociáldemokratapárti tartotta fenn a csendet és a rendet".

10r) 1918 végén hivatali helyétől távol volt az istvándi, a kéthelyi, a böhönyei, a pusztakovácsi, a somogyszobi, a somogyvári, a kötései, a zákányi, a kiliti, a simonfai és a szennai körjegyző.

11)0 Bernáth Kálmán tabi járási főszolgabíró az események hatására már decemberben kérte szabadságolását. Ismételten, 1919.