Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)

felől a meglévő készletek szerint a kaposvári Ncmzctőrzászlóalj parancsnoksága fog gondoskodni. Az őrszolgálatbcli legénység, ha katonai ruhája még meg van, abban, ha az nincs, úgy polgári ruhában teljesít szolgálatot. Fegyverzet. Az őrszolgálatban álló legénység lőfegyvert, szuronyt és egy tölténytáskát visel. Elszállásolás. A keretbeli állandó szolgálatra jelentkező legénység (Kaposvári Nemzetőrzászlóalj) a Somogy vármegye tulajdonát képező Baross utcai gyalogsági laktanyában nyer elhelyezést, míg az Örszolgálatos legénység, de a keretbeli legénységnek ezt kérő része is, saját lakásán tartózkodhatik. Élelmezés. A zászlóaljnak keretbeli ellátatlan legénységének élelmezéséről olyképp történik gondoskodás, hogy a legénység a kiosztandó reggeli, ebéd és vacsora fejében a helyi beszerzési áraknak megfelelő napi átalányt fog napidíjának a zászlóaljparancsnokság pénztárába befizetni. Szolgálati szabályzat külön fog kiadatni. Addig is a honvédség szolgálati és gyakorlati szabályzatában foglaltak mérvadók. Szolgálati nyelv úgy a belső szolgálatban, mint a kife.lé való szó és írásbeli érintkezésben a magyar." Három nap múlva a Reichard Béla őrnagy által kidolgozott szolgálati szabályzat pedig a nemzetőrség szervezetébe, rövid működésébe adhat betekintést.

,!/ A vidéki nemzetőrszázadok elhelyezkedéséről csupán annyit tudunk, hogy valamennyi nagyobb helységben megalakultak. A somogyi nemzetőri szolgálati szabályzat a monarchia két hadseregbeli, valamint a csendőrségi és rendőrségi szabályzatok felhasználásával készült. (Lásd teljes szövegét a 37. számú jegyzetnél !) A Somogyvármegye című napilap november 12-i számában kivonatosan a megyei nemzetőri szervezést, a tisztikar névsorát, valamint a díjazást közölte.

i,s Az ekkor már egy hetes múltra visszatekintő megyei nemzetőrség közül nemcsak a szervezeti, szervezési problémáik, hanem az irányítási, a parancsnoki alá-, fölérendelési kérdések is zavarosak voltak. November 11-én a Somogy megyei Nemzetőrség Főparancsnoksága (így!) az alispáni hivataltól kérte, hogy úgy a hadügyminisztériumi rendeletet, mint a megyei kiegészítést valamennyi közigazgatási - rendőrségi - vezetővel tudassa. Ekkor vált világossá a korábbi zavaros helyzet, amely egy-egy nagyobb községben létrejött nemzetőr és polgárőr egység alakulásából keletkezett. Az alispán november 12-én közölte:

3

^ „ . . . A nemzetőrség a hadügyminiszter úr hatósága alá tartozó, az egész országra kiterjedő, a központi nemzetőrségi parancsnokság által kirendelt tisztek vezetése alatt álló katonai karhatalmi szervezet, amely nem csak az illető községben, hanem szükség esetén bárhol köteles szolgálatot teljesíteni. Polgárőrség ellenben helyi közrend fenntartására hivatott polgári testület, melyek megalakításáról minden egyes helyi hatóság maga gondoskodik. A pótdíjat tehát az államkincstár csak is a nemzetőrségnek fizeti, míg a községek által felállított polgárőrségek kiadásait a községeknek kell fedezni.'' November 24-én a hadügyi államtitkár körrendeletében végül is tisztázta a hadsereg, a nemzetőrség és a polgárőrség rendeltetését és az egymáshoz való viszonyát/'

0 A nemzetőrségbe kezdetben alig léptek be a katonaviseltek. Amikor november 8-án az alispán táviratban közölte, hogy a kisközségekben 8-12, nagyobb községekben 20-24, míg a járási székhelyeken 50-70 fős alegységet kell ,,csakis teljesen megbízható emberekből alakítani", még nem látszott a szervezés nehézsége/'

1 Érdekesnek tartjuk, hogy az első alegységek a módosabb kaposvári és igali járások falvaiban alakultak meg. November 5-én Büssüben 45, Fonóban