Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Bősze Sándor: A Csokonya-vidéki Népnevelési Egylet története
mosan a betegséget megelőző (preventív) tevékenység. A vidék papjai felmértek 1893/94-ben a diftériás megbetegedéseket. A megdöbbentő eredmény szerint a környéken egyetlen év alatt 58 gyermekélet aludt ki. A járvány továbbterjedését akadályozó gyógyszérum (vérsavó) beszerzését az egyesület magára vállalta. Egy olyan gyűjtőbizottság felállítását javasolták, mely felhatalmazhassa a körorvost, hogy betegség alkalmával az egyesület terhére sürgönyileg megrendelje az életmentő szert. Számítottak arra, hogy a jobb módú szülők megtérítik a vérsavó árát. „A szegény gyerekek megmentéséért pedig erkölcsi, emberies, s hazafiúi kötelesség az áldozatboz,atal." w Sajnos, az egyesületi iratokban nem találtunk adatokat e nemes cél további sorsáról. Ha csak a szándékot látjuk, már az is sokatmondó. Amikor az 1870-es években Somogy több községében még nem is hallottak a népoktatási törvényről, 1 " amikor ennek bevezetésében megtorpantak, akadt a Dráva mentében egy lelkes kis közösség, mely élettel töltötte meg a paragrafusokat és továbbvitte Eötvös gondolatait. A népművelést a szó legnemesebb értelmében végezte. Ebbe belefértek a modern pedagógia elveit magáévá tévő, a természettudományos, a felvilágosító, a szociológiai indíttatású, a politikai, a gazdászati és a gazdaságtani előadások is. Ez utóbbiak gyakorlati alkalmazását igyekeztek azonnal megvalósítani. Helyet kaptak könyv- és olvasáskultúrát fejlesztő és a karéneklést ápoló törekvések is. Nagy gondot fordítottak a hazafias nevelésre. Az egyleti vagyon kezelése, gyarapítása az anyagi értékekkel való helyes sáfárkodásra tanított. Tevékenységükbe belefért a szövetkezeti eszme felkarolása. Mindezek az értelmes közös célok s az egyesületben uralkodó, egymással is törődő, toleráns liberális szellem tették lehetővé, hogy a különböző vallású és eltérő társadalmi helyzetű emberek képesek voltak majd egy fél évszázadon keresztül a saját és embertársaik kulturális felemelése érdekében együttműködni. JEGYZETEK 1. Felhívás népnevelési egyletek alakítására. 1867. = In: Eötvös József művei. Kultúra és nevelés. Összegyűjt, szerk. (bev.) jegyz. Mezei Márta [Bp.]. Magyar Helikon, 1976. 330-332. p. Továbbiakban: Eötvös. 2. KELEMEN Elemér: A Dunántúl népoktatása (1867-1900). = In: Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József, Kaposvár. (SML) 1982. 264. p. (Továbbiakban: Kelemen, 1982.) KELEMEN Elemér: Somogy megye népoktatása közoktatásunk polgári átalakulásának időszakában 1868—1918. Bp., Akadémiai K., 1985. 46. p. (Továbbiakban: Kelemen, 198 j.) 3. Eötvös: 330-332. p. 4. Kelemen, 1982. 264 p. KELEMEN Elemér: A népoktatás Somogyban a dualizmus kezdő éveiben. — In: Somogy megye múltjából. Szerk. Kanyar József. Kaposvár (SML), 1973. 206-207. P- (Továbbiakban: Kelemen, 1973.) 5. KELEMEN Elemér: A néptanítók Somogyban a kiegyezés korában. Kaposvár (SML), 1982. (Somogyi Almanach, 34-35.) 6. Kelemen, 1982. 265 p. 7. NÓVÁK József: A magyar népművelés története 1. 1772-1919. [Bp.] Tankvk., 1963. 70. p. TAMÁS József: Népművelés Somogyban. Kaposvár, 1941. 29. p. (Továbbiakban: Tamás)
