Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Bősze Sándor: A Csokonya-vidéki Népnevelési Egylet története
Antal tanító, Horváth Zs. Ágoston, dr. Kommen Fülöp, Kovács József lelkész, Lukács Lajos segédtiszt, Máté Lajos lelkész, Németh Endre plébános, Pittner György, Rába Miklós püspöki nagybérlő, Szabó Kálmán ügyvéd, Szalóky Dániel tanító, Széki Elemér, Vecsei Sándor tanító, és a Széchenyiek. Soraikból kerültek ki az egylet vezetői :' y ' elnökök: Rába Miklós (1868), gr. Széchenyi Pál (1868— 1882), gr. Széchenyi Ferenc (1882-1884), Szabó Kálmán (1889-1913); alelnökök: Rába Miklós (1868-1889), Bokor Sándor (1889), Németh Endre (1889-1890), Kommen Fülöp (1890-1897), Széki Elemér (1897-1910), Máté Lajos (19101913) ; titkárok: Barakonyi Kristóf (1868 — 1873), Barla Szabó József (1873 — 1889), Szalóky Dániel (1889-1903), Máté Lajos (1903-1910), Halka Sándor (1910-1913); pénztárnokok: Kovács József (1868—1884), Németh Endre (188418S5), Szalóky Dániel (1885), Arany Bálint (1886-1897), Máté Lajos (18971903), Arany Bálint (1903-1913); jegyzők: Barakonyi Kristóf (1868—1873), Vecsei Sándor (1882), Fónay Ágoston (1882), Kovács József (1883—1884), Fónay Ágost (1884-1913); könyvtárnokok: Vecsei Sándor (1886-1897), Löwy Adolf (1897-1910) és Varga József (1910-1913). Az egyesületi megemlékezések segítségével néhányukról életrajzi adatokat is tudunk. Az egylet legközismertebb és talán a legaktívabb tagja Szalóky Dániel volt. 35 A Veszprém megyei származású tanító 44 évig működött Erdőcsokonyában, ahol szívós önképzéssel és a haladó szemléletű pedagógiai elvek alkalmazásával nevelte tanítványait. Ö volt a lelke a községi ünnepélyek szervezésének és a megyében az elsők között létesített könyvtárat a Csokonyai Polgári Olvasókör segítségével.-* Rába Miklós pedig még görgetegi bérlő korában akáctelcpítéssel kötötte meg a környék futóhomokját.Barla Szabó Józsefről^ megtudhatjuk, kitűnő szónok és tanítóként gyakorlatias volt. „A környékbeli takarékmagtárak egyik buzdítója volt." A belső-somogyi ev. rcf. egyházmegye érdemeit elismerve „megválasztotta a papi vizsgákhoz ccnsornak, majd tanácsbírónak, egyházkerületi képviselőnek, iskolai körfelügyelőnek és tanügyi elnöknek". Az iskolai felügyelőség volt számára a legkedvesebb, mert az „iskolát, a tanügyet, a gyermekeket végtelenül szerette". Műveltsége, jó társalkodó képessége miatt a főúri körökben is szívesen látták, de szíves beszélgetései miatt tisztelték a parasztemberek is. Először Deák-párti, majd 48-as és Függetlenségi Párti országgyűlési képviselőnek választották az antiszemita Chernél Gyula ellenében. Széchenyi Dénesnek jótékonykodási akcióit emelték ki. :i!) A Széchenyi PáhoY M elhangzott emlékbeszéd elmondta róla, hogy a Nagyatád-járási Gazdakör egyik vezetőjeként jutalmazásokkal, kitüntetésekkel és kiállítások szervezésével sokat tett a kisgazdákért, 1882-1889 között pedig ő volt a földművelés, ipari és kereskedelmi miniszter. A róla szóló nekrológban mondta el Szalóky, hogy az ,,ő buzdítására vette fel egyletünk programpontjai közé a gazdasági ügyek népszerű ismertetését is. A dohány termesztés megkísértése vidékünkön, a magtárak alakítása, a háziipar, méhtenyésztés, konyhakertészet, gyümölcs-termesztés ügyében tett felolvasások . . . jórészben ... az ő . . . felhívásainak következményei ... ". Az 1848'49-es honvéd Szatbmáry Károlyt'' 1 1869 után háromszor választották a nagyatádi kerület képviselőjének. Pedagógusként „az aprók ügyét, a kisdedóvók ügyét karolta fel, mert tudta: nemcsak akkor vesz cl a haza, ha ellenség tör határaira - de borzasztóbb az, ha a nemzet lassan kihal..."
