Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Kaposi Zoltán: A vrászlói uradalom termelése és gazdálkodása a XIX. század első felében

A rozs kénytelen volt átengedni a vezető szerepet a búzának. Korábban is vetettek, de lényegesen kevesebbet. Valószínűleg az 1830-as évektől egyre jelentősebb piaci kereslet miatt tört előre a termelésben. A legjobban értékesíthető termék volt, néha 6-9 forintot is megadtak érte mérőnként, de 3 forint alá soha nem szállt az ára a negyvenes években.

20 Ekkor már az egész ország legkeresettebb termesztménye volt, az exportban az első helyen állt. 1846-ban 2900 pozsonyi mérő búzát adott el az uradalom,

2

' s csak 1390 mérő rozst, 1849-ben már 3100 mérő búza és 1116 mérő rozs szerepel az áruskálán,

28 tehát a kettő közti különbség egyre nőtt. Az árpa jelentkezése is 1832 utánra tehető a vrászlói uradalomban. „Tipikusan azon növények egyike, melynek a termelése igényességet követel."

21

' Az uradalom termékszerkezetébe azért került be, mert a „külföldi serfőzők" megbízottjai jelentős keresletet biztosítottak, s nagyon megérte termelni.

30 1846-ban még csak 1670 mérőt,'

1 1848-ban már 2400,

32 1849-ben pedig már 2500 mérőt adhattak el a piacon.

33 A megmaradt részt takarmányként hasznosították, tudunk pl. arról, hogy bükkönnyel keverték, s így etették fel az állatokkal, s ha ebből is maradt, akkor azt is eladták,

1

''

1 mint pl. 1848-ban, amikor 500 mérőnyit bocsátottak áruba ebből a keverékből.

5

'' A zabot is „részben igénytelensége, részben pedig könnyen értékesíthetősége tette fontossá".

30 Az 1780 körüli inventáriumokban bukkan fel, 1832-ben már 350 mérőt vetettek belőle, ami kb. 250 holdat jelent, ekkor ez az összes elvetett gabonának 35%-a.

3

' 1832 után a házi szükséglet feletti részt - mivel elsődlegesen takarmány volt - a piacra vitték, így pl. 1849-ben 2136 mérőnyit adtak el, ára általában 1-2 forint között mozgott.

38 Sucher van Bath híres munkájában a zab elterjedését kapcsolatba hozza a lóállomány megjelenésével és szaporodásával.

30 Uradalmunkban is a megnövekedett állatlétszám miatt vált fontossá ez a tavaszi kalászos. A négy fő gabonafajta termelése mellett kiemelt szerep jutott a hajdinának is. Igénytelen és rövid tenyészidejű növény, elterjedését ez is magyarázza. A szakirodalom szerint a 19. század első felében Somogy megyében egész táblákon is termesztik,''

0 ugyanakkor az ország más tájain nem is ismerik. Először az 1822-es részletes conseriptióban találkozunk a nevével, 1832-ben már 25 mérővel vetettek belőle, vagyis kb. 15 holdat.''

1 Az igazi karrier a negyvenes években következett be, mikor a piacon jól értékesíthető növényként szerepelt: 1846ban 1336 mérőt adtak el hajdinából, ára általában 1-2 forint között ingadozott/'

2 Érdekessége a termékszerkezetnek, hogy egyetlen egy esetben sem találkozunk a kétszeres nevével, pedig a közeli és távoli vidékeken kedvelt növény volt ez a búza és rozs keverékéből álló növény. Pl. a garamszentbenedeki uradalomban a legfontosabb növény volt, az ellenpélda a mernyei uradalom, ahol 1846-ban megtiltották a termelését.''

3 A gabonafélék után a kapásnövényeket kell megvizsgálnunk, ezek közül is a kukorica a legfontosabb. Már a 18. század végén találkozunk vele az inventáriumokban, 1786-ban négy holdat vetettek be vele,'

1

'' 1846-ban már 212 hold kukoricavetés volt az uradalomban/

10 Termelése elsődlegesen házi szükségleteket szolgált, ha maradt, akkor azt piacra dobták. 1848-ban 808 mérőt adtak el Kanizsán/'

0 átlagban egy forintos áron. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az ár attól