Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)

Horvátország volt az ország legsűrűbben lakott része, a határőrvidéken volt a lakosság a legritkább. Az anyaország népsűrűsége sokkal gyorsabban nőtt, mint Erdélyé, 60-70 év alatt majdnem megnégyszereződött, míg Erdélyé meg sem kettőződött. Az anyaország legsűrűbben lakott része továbbra is a nyugati határsáv maradt, Trencséntől kezdve Nyitrán, Pozsonyon - Mosont kivéve -, Sopronon, Vason át Zala megyéig. Folytatódott ez a sűrű sáv a horvátországi Várasd és Körös megyékben is. A maximumot 51 lélekkel Nyitrában érte el, a Dunán túl 46 lélekkel Sopronban, Horvátországban 47 lélekkel Varasdban. Az Alföldnek a török hódoltság idején elnéptelenedett megyéi népsűrűségben nem tudták megközelíteni a nyugati határsávot. Pest megyében 26, Bácsban 21, a Jász-kun kerületben 20, Békés-Csongrádban 19 volt a népsűrűség. Érdekes, hogy a Felvidék északi határmegyéiben a kedvezőtlen termelési lehetőség ellenére sűrűbb maradt a népesség, mint az Alföldön. Árvában 37, Szepesben 41, Sárosban 37, Zemplénben 33. Abaúj-Tornában 41 lakos élt 1 négyzetkilométeren. Zempléntől keletre erősen gyérült a lakosság, Ungban és Bereg-Ugocsában 18-ra süllyedt a sűrűség, a mélypontot pedig Máramarosban érte el 9-cel. Erdély megyéi közül Küküllő volt a legsűrűbben lakott 42-es átlaggal, Udvarhely a leggyérebben lakott 11-essél. Szlavónia megyéi közül Szerem volt a legsűrűbben lakott. A határőrvidék ezredei közül a bánátiak laktak leggyérebben, 13-as átlagsűrűséggel. A városok népsűrűségének alakulását 1720 és 1787 között nem tudjuk meghatározni, mert csak 1787-es adatok állanak rendelkezésünkre. A század utolsó évtizedeiben az alábbiak voltak a legsűrűbben lakott városok: Besztercebánya 401 lakossal 1 négyzetkilométeren Buda 390 lakossal 1 négyzetkilométeren Pozsony 380 lakossal 1 négyzetkilométeren Komárom 380 lakossal 1 négyzetkilométeren Fiume 300 lakossal 1 négyzetkilométeren Eger 276 lakossal 1 négyzetkilométeren Pest 270 lakossal 1 négyzetkilométeren Nagyszeben 2 51 lakossal 1 négyzetkilométeren Győr 240 lakossal 1 négyzetkilométeren Selmecbánya 215 lakossal 1 négyzetkilométeren Nagybánya népsűrűsége csak 19, Szabadkáé 21, Szegedé 27, Debrecené 31, Zágrábé 44 volt. A városok nagy részénél a nagy városhatár hígította fel a népsűrűséget, amelyből ezért a városi jellegre nem mindig következtethetünk

14 * A lakott helyek sűrűsége A népsűrűség mellett tanulságos ismerni a lakott helyek sűrűségét is. 1720-ban a háztartások száma szerint kategorizálhatjuk a lakott helyeket. Há-