Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)
A városok népessége Nem kevésbé érdekes a városok 1720-as és 1787-es népesség szerinti nagyságrendjét egymás mellé állítani. 1720. 1787. I. Buda 12 300 Debrecen 29 600 2. Komárom 8 300 Pozsony 28 500 ?• Debrecen 8 200 Buda 26 500 4Pozsony 7 9°o Pest 24 200 5Győr 7 300 Szeged 21 700 6. Selmecbánya 6 900 Szabadka 20 700 7Sopron 5 400 Selmecbánya 18 900 8. Körmöcbánya 5 200 Eger 17 000 9Szeged 4 900 Zombor 13 000 10. Szakolca 4 ooc Győr 12 900 11. Bazin 3 20C Sopron 12 300 I z. Kőszeg 3 100 Komárom 12 100 13. Lőcse 3 100 Székesfehérvár 12 000 14. Székesfehérvár 3 IOC Temesvár 9 500 15. Késmárk 2 9OC Üjvidék 9 IOO 11 A legnépesebb 15 város között 1787-ben új nevek: Pest, Szabadlka, Eger, Zombor, Temesvár, Üjvidék. Az 1720-asok közül hiányzik: Körmöcbánya, Szakolca, Bazin, Kőszeg, Lőcse, Késmárk. Az előbbiek mind török uralom alatt voltak, az utóbbiak közül egy sem. A városok népesség szerinti sorrendjében nagyobb volt a változás 172c és 1787 között, mint a megyékében. Erdély városai 1720 körül viszonylag népesebbek voltak, mint az anyaországbeliek. Népességi nagyságrendjük 1720 körül és 1785-ben a következő volt: 1720. 1785. I. Brassó 16 80C Brassó 17 700 2. Kolozsvár 10 400 Nagyszeben 14 000 3Nagyszeben 10 IOC Kolozsvár 13 900 4. Segesvár 5 50C Marosvásárhely 5 900 5Beszterce 5 30C Segesvár 5 500 6. Marosvásárhely 5 ooc Gyulafehérvár 4 900 7Medgyes 4 3 oc Beszterce 4 600 S. Gyulafehérvár 3 400 Medgyes 4 500 à 3 400 Szászváros 3 200 ,12 Feltűnő, hogy az erdélyi városok népessége 65 év alatt milyen kis mértékben nőtt, Segesváré és Besztercéé egyenesen csökken. Magyarázatát adni a ténynek nem tudjuk. A horvát-szlavón-dalmát városok népességi fejlődésére az 1787-i összeírás adataiból következtethetünk. Ezek szerint népességi nagyságrendjük az alábbi volt:
