Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)

Hasonlóképpen nem tudunk válaszolni arra a kérdésre sem, hogy 1720 és 1787 között az egész történeti Magyarországon és annak egyes részeiben milyen ütemben növekedett a népesség. Csak az látszik valószínűnek, hogy a növekedés üteme az anyaországban volt a legnagyobb. * A lakott helyek száma A népesség számának alakulásánál nem kevésbé tanulságos a lakott helyek számának az alakulása. Itt is csak a mind 1720 körül, mind 1787-ben öszszeírt területek adatait tudjuk összehasonlítani. A lakott helyek között a következő kategóriákat különböztetjük meg: szabad királyi város, egyéb város, mezővárosok és falvak vagy közösségek. A pusztákat (praediumokat) nem vettük figyelembe. Szűkebb Magyarország 1720. 1787. Szabad királyi város 36 44 Egyéb város 3 10 Mezőváros 443 554 Falu vagy község 7956 9046 Összesen 8438 9654 Erdély 1720. 1787. Szabad királyi város 8 9 Egyéb város — — Mezőváros 49 65 Falu vagy község 2045 2541 Összesen 2102 2615 Horvát-szlavón-dalmát ország 1787 Szabad királyi város 8 Egyéb város 6 Mezőváros 35 Falu vagy község 1751 Összesen 1800 A lakott helyek száma tehát, miként a népességé, az anyaországban növekedett a legnagyobb mértékben, de korántsem olyan nagyban, mint a népességé.