Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Kanyar József: Könyv- és nyomdakultúra Dunántúlon a kései feudalizmus idején
A plébániák f -v A müvek szama A kötetek szama 1815/17 140 (100%) 7000 (100%) 15 000 (100%) 1845/46 44 (31,42%) 6094 (87,05%) 10279 (68,52%) E kötetállományban azonban még nem is szerepeltek a tudományos és egyéb folyóiratok, amelyek szintén tekintélyes kötetszámra rúgtak. Sokhelyütt járattik már a Horváth János szerkesztésében megjelent első magyar nyelvű teológiai folyóiratot, az Egyházi Értekezéseket és Tudósításokat és a Fejér György szerkesztette Tudományos Gyűjteményt is. A külföldi teológiai folyóiratok közül főképp a Theologische Schrift, a Linzer Monatschrift, a Der Katholik és a Kath. Zeitschrift jártak a plébániákra. Itt-ott a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokat is olvasták, valamint az Erdélyi Múzeum és Minerva köteteit. A magyar irodalom termékei közül főképp Széchenyi, Vörösmarty, a két Kisfaludy, Verseghy, Jósika, Eötvös és Fáy András műveit találhattuk meg többnyire a plébánosok könyvei között, kevésbé Petőfi Sándor munkáit. A történelmi, a földrajzi, a jogászi és a népszerű orvosi művek, gazdasági szakkönyvek és egyéb közhasznú értekezések közül is igen sok volt látható a plébániák könyvtárainak a polcain. Elvégeztük a plébániai könyvtárak szakonkénti csoportosítását is a vizsgált 5 esperesi kerületben, ahol is a teológiai, a hitszónoklati, az egyházbuzgalmi, a bölcseleti, a történeti, a nyelvi és az irodalmi művek kategóriáin kívül a vegyes tartalmú (népszerű orvosi, pedagógiai, gazdálkodási stb.) munkákból 1091 mű volt bennök, 1687 kötettel. E művek aránya az összeshez képest 17,90%-os volt, a köteteket illetően pedig 16,41%. Fokszabadiban az ellenőrzés 7 művet és H kötetet talált. A könyvtári arányokat - úgy véljük - Somogy plébánosainak és plébániáinak a könyvállományára is elfogadhatjuk, azok - ezúttal is jobbaknak voltak mondhatók a Veszprém megyei plébánosok könyvtárainál. Az önképzésnek ezzel a lehetőségével, e jelentős könyvkultúrával tartva a kapcsolatot, tudtak a lelkészek mindvégig nagyobb hatást kifejteni a korszakunkban napjainknál. Nem lesz tanulság nélküli a számunkra, ha a dunántúli nyomdákról korszakunkból: 1819 és 1847 között, a győri tankerületi főigazgatósághoz befutott jelentéseket is szemügyre vesszük korszakunkból: A nyomdákról készült jelentéseket - valamint a „kötelezési" 6-6 példányszámot - a kerületi főigazgatón keresztül kellett felterjeszteni a helytartótanácshoz. Noha a jelentések hiányos adatai kapcsán - különösképpen Kőszeg és Pápa esetében - arra is gondolhatunk, hogy csak bizonyos típusú kiadványok kerülhettek a cenzúrára, vagy ami még ennél is valószínűbb: bizonyos esztendőkben talán nem is Győrbe küldették fel a köteles példányokat, mégis e jelentések fontos művelődéstörténeti adatokat tartalmaznak a számunkra és ismételten bizonyítják - korábbi kutatásainkkal összhangban - Dél-Dunántúl hátrányosabb helyzetét (10,48%) Észak-Dunántúllal szemben (89,50°o) a régióban. A műveknek csaknem a fele Győrben (24,65%) és Sopronban (22,54%) jelent meg.