Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Kaposi Zoltán: A vrászlói uradalom termelése és gazdálkodása a XIX. század első felében

A VRÁSZLÓI URADALOM TERMELÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN KAPOSI ZOLTÁN /. A tulajdonosokról A vrászlói uradalom - magába foglalva Vrászló, Pat, Simonyi falvakat és Gardospusztát - Somogy megye nyugati részén, a belső-somogyi dombvidék tövében helyezkedett el, nem messze Kanizsától. Lényegében véve önálló ,,vrászlói uradalomról" csak 1832 után beszélhetünk, mivel egész addig egy nagyobb birtokkomplexum keretébe tartozott, amit durván Lengyel uradalomnak nevezhetünk. A Lengyel-család Somogy megye egyik legrégibb és legbefolyásosabb família ;

a volt, birtokainak terjedelme a 16. század végén 220 falu és puszta.

1 A család a 18. század folyamán fokozatosan c'szegényedett, egyes tagjai - pl. a bárói címet szerzett ág - óriási adósságokat halmoztak fel, így aztán kénytelenek a kb. 25 000 holdas nagybirtok szinte minden faluját zálogba adni.

2 A szabad birtokforgalmat akadályozó ősiség törvénye lehetetlenné tette, hogy adósságaiktól a föld egy részének eladásával megszabaduljanak. A család férfiága a század végén kihalt, így a somogyi birtokok leányágon öröklődtek tovább.'

1 1764-ben öt részre osztották, később még több darabra hullott szét az uradalom, egész az 1790-es évekig, mikor is az egyik részbirtokos, Boronkay József lassan elkezdte összegyűjteni a birtokdarabokat (általában vásárlás útján, de néha jogtalan eszközöket is használva'

1

)- Tevékenysége nyomán halálakor, 1816-ban a régi Lengyel uradalom kb. négyötödét megszerezte örökjogon, s az 'innen-onnan vásárolt földekkel együtt ismét 25 000 holdat tett ki a birtok terjedelme.' Boronkay Józsefnek egy lányörököse maradt, Krisztina, akit a kor egyik legnagyobb mágnás családjának leszármazottja, gróf Festctich Imre vett feleségül. Festetich grófnak a házassága útján szerzett földön kívül más birtoka nem volt, hiszen a családnak abba az ágába tartozott, ahol a birtokok az 1793-as testvéri egyezség folytán Festetich György kezén maradtak, míg testvérei - köztük Imre is - 200 000 forintot kaptak végkielégítésként.'

1 Festetich Imre négy gyereke közül végül is Miklós gróf kapta meg a nagyapjuk által rájuk hagyományozott földet, a másik három testvért - hasonlóan az előzőkhöz - pénzzel elégítették ki.' Festetich Miklós gróf pazarló életmódot folytatva rendkívül nagy adósságokkal terhelte meg földjeit, ezért 1821-ben uradalmát bírói zár alá helyezték, 1828-tól pedig - hogy adósságait végre rendezni tudja - kénytelen volt eladni birtokainak nagy részét. így került 1832-ben a