Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai (Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival) (1556-1561)
Mivel a magyar kormányszervek és földesurak sem voltak hajlandók lemondani az azon területek feletti fennhatóságról, amelyeket a törökök fegyverrel de facto elragadtak tőlük, a Szigethez hasonló, előretolt magyar végvárak kapitányaitól elvárták, hogy ezeken biztosítsák a magyar feudalizmus jelenlétét és uralmát. S mivel a végvári tisztek már feladatuk elvállalásukkor tisztában voltak azzal, hogy a központi szervek anyagi segítségére csak korlátozott mértékben számíthatnak, elemi érdekük fűződött hozzá, hogy a hódoltságban érvényt szerezzenek a magyar elképzeléseknek. Vagyis: hogy ott mintegy visszaépítsék azt az adóztatási és jogszolgáltatási struktúrát, amelyet a magánföldesurak, megfelelő erőszakszervezet híján, a török térhódítása idején nem tudtak átmenteni. Ebből a felismeréséből indult ki az uralkodó is, amikor a hódoltságban levő kincstári birtokok kezelését a közeli végvárak kapitányaira bízta, amikor egy sor állami és egyházi jövedelemforrást nekik átengedett, s amikor elnézte, hogy szabadon rátenyereljenek azon egyházi és világi földesurak itteni birtokaira, amelyek és akik részben felbomlások, részben távolra kerülésük, részben pedig a várható haszon kicsinysége miatt nem tudták vagy nem akarták megfelelően kézbentartani és adóztatni azokat. Röviden szólva: a magyar végvárak - különösen a három előretolt nagy végvár: Sziget, Eger és Gyula - különleges jogokat szereztek a hódoltságban, s mivel ezekkel messzemenően élni is tudtak, múlhatatlan érdemeik vannak az ottani magyar fennhatóság fennmaradásában és állandósulásában.77 Szigeten az érdemek oroszlánrésze éppen hősünket illeti. Ennek halvány nyomai Nádasdyhoz intézett leveleiben is felfedezhetők, de hogy eredményeit a maguk jelentőségében, plasztikusan láthassuk, célszerűbb a szigeti vár gazdálkodását lépésről lépésre regisztráló jövedelemkimutatásokhoz fordulnunk. ~~ •á*®'" Horváth Márk még meg sem melegedhetett Szigeten, amikor a Királyi Kamara már felkérte, hogy nyújtson segítséget a Somogy, illetve Zala megyébe kiküldött állami adószedőnek (dikátornak).78 Öt azonban nemigen kellett figyelmeztetni ilyetén kötelességeire, hiszen alighogy kitavaszodott, máris hozzákezdett Sziget hódoltsági befolyási övezetének kiterjesztéséhez. Érdekes módon nem a közelben, hanem az attól északi irányban meglehetősen távol eső dombói uradalom feltérképezésével kezdte; emberei - akik abból következőleg, hogy Dombónál a telekkel bíró jobbágyok nevét is felsorolták, nyilván a helyszínen tájékozódtak - a következő viszonyokat találták az egyes falvakban: Dombó Nyerges Szekcső Olaszfalu Hódos Tarrós Pattantyú (?) Összesen 8 és 1/2 telek 4 telek 2 és 1/2 telek 5 és 1/2 telek 4 és 1/2 telek 4 és 1/2 telek 4 és 1/2 telek 34 telek Bár eredetileg úgy tervezték, hogy minden telek után x-i forintot fizettetnek a Dombó-tartománybéli jobbágyokkal, 1556. április 4-én Tóth Lőrinc dombói bíró 58
