Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Andrássy Antal: Somogyi katonák az első világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922)

Gondosan elkészített listákban foglalták össze 1922-ben, hogy kik azok a volt hadifoglyok, akik még nem tértek vissza a hazájukba. S közben állandóan gyűjtötték az adatokat azokról, akik hazajöttek és itthon bekapcsolódtak a mun- ká sm ozgalomba. 1927 júniusában a belügyminiszter 4970/VII. rés. szám alatt elrendelte a bizalmas nyomozást, hogy kik azok, akik levélbeni kapcsolatot tartanak a Szov­jetunióban élőkkel. Tudomására jutott, hogy „ ... az Oroszországban visszama­radt volt magyar hadifoglyok itthoni hozzátartozóikat és barátaikat magánleve­lekbe rejtett izgató röpiratokkal árasztják el. Természetszerűleg azok a volt ha­difoglyok, akik a fogolytáborokban és az orosz forradalmi és ellenforradalmi mozgalmakban a kommunisták oldalán harcoltak ... ”127 A belügyminiszter sür­gősen kérte a névjegyzékét az oroszországi, valamint a hazai levelezőknek. 1931 októberében a belügyminiszter bizalmas körrendeletét adott ki, a volt oroszországi hadifoglyok megfigyeléséről.128 Most már a belügyminiszter a legkisebb esetben is szigorú intézkedést követelt: „Ismételten kaptam oly értelmű bizalmas jelentéseket, hogy az Oroszor­szágból hazatért hadifoglyok, az oroszországi gazdasági és politikai viszonyok hamis és valótlan leírása, illetve feldicsérése mellett - valósággal bolsevista pro­pagandát fejtenek ki, és főleg a mezőgazdasági munkások között az elégedetlen­séget mesterségesen és tervszerűen fokozzák. Minthogy az egyes hazatérő hadifoglyokról az illetékes rendőrség vagy csendőrség minden esetben értesítést kapott, módjában áll ezeknek magatartását figyelemmel kísérni. Azok az egyének, kik munkakeresés ürügye alatt más köz­ségeket vagy városokat is felkeresnek, igazoltatásuk alkalmával fenti szempont­ból is kikérdezendők, amennyiben megállapítást nyerne, hogy az illető volt orosz- országi hadifogoly, rendőri felügyelet alá helyezése iránt azonnal meg kell tenni az intézkedéseket. Fentiekkel kapcsolatban felhívom Cím figyelmét a Kbtk. 62., 63., 64., 66., 68., 69. paragrafusára, úgyszintén a toloncszabályzat idevonatkozó rendelkezé­seire, melyek a szóban forgó egyénekkel szemben, amennyiben a bűnvádi eljárás megindításához szükséges tényálladék hiányzik, fokozott mértékben és teljes szi­gorúsággal alkalmazandók.” A gazdasági válság éveiben 1932 márciusában a belügyminiszter a Szov­jetunióba való kivándorlást, a munkavállalást igyekezett megakadályozni. A Bé- csen át való kivándorlást „ . . . különösen a földművesek és a munkásosztályhoz tartozók részéről Ausztriába vagy más európai országba szóló útlevelek iránt előterjesztett kérelmek is a legnagyobb óvatossággal kezelendők . . . ”120 Az oroszországi internacionalistáknak a felszabadulásig üldöztetésben, megkülönböztetésben volt részük. A rendőri megfigyelés, az internálás és elhur­colás után, a felszabadulás utáni évtizedek időszakának kellett eljönni, hogy 1967-ben az októberi szocialista forradalom félévszázados évfordulóján 23 somo­gyi internacionalistát kitüntessenek.130 A legtöbben - azonban - már nem érhették meg az ötvenedik évfordulót. Az utókor tetteiket, forradalmi áldozatvállalásukat ismeri és tisztelettel emléke­zik meg róla. A somogyi internacionalisták megyénk forradalmi katonai panthe- onjában előkelő helyet foglalnak el. Az 1848/49-es magyar szabadságharc 6 000, 355

Next

/
Thumbnails
Contents