Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Andrássy Antal: Somogyi katonák az első világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922)

ra. A sokhetes utazás és az őrök kíméletlen szigora a fogolyélet első traumái közé tartozott. A fogolytömeget — általában Kijev mellett először nemzetiség és katonai rendfokozat szerint osztályozták. A magyar, a német és az osztrák nemzetiségű foglyokat általában az Uralon túlra Szibériába, a távol-keleti területre, sokukat pedig Turkesztánba irányították. A cári Oroszországban az első világháború idején több mint 400 kisebb-nagyobb hadifogolytábor volt. Az ázsiai területen mintegy 100 tábor volt, melyekben mindenütt nagy számban lehetett találni magyar foglyokat. 1917 februárjáig óriási különbség volt a tiszti és a legénységi fogói yellátás között. Míg a tisztek havonta 50-70 rubel összegű ellátmányt kaptak, addig a legénység ellátására biztosított napi 25 kopeket a lágerparancsnokok többsége ellopta. A kemény szibériai időjárási viszonyok miatt, a rosszul táplált legénységi állományban járványok pusztítottak. A hadifogoly legénységet 1916-tól munkára kötelezték és így - 1917 elején - a gyárakban, az üzemekben dolgozó ipari munkásság negyedrészét a hadifoglyok alkották. A mezőgazdasági munkán is ekkor tájt több százezren dolgoztak. Az orosz főparancsnokság kimutatása szerint, 1917 áprilisában több mint 1 648 000 legénységi állományú hadifogoly dolgozott.54

Somogyi hadifoglyok 275-290 táborban voltak fogságban. A 659 megyei hadifogoly közül, 215 táborban egy-egy somogyi fogoly is volt.

Másodmagukkal voltak somogyiak 23 táborban és helységben. Ezek a helységek a következők voltak: Irkutszk, Baku, Jekatyerinburg (Szverdlovszk), To- bolszk, Tula, Tarnov, Szimbirszk (Uljanovszk), Szkobeljev (Fergana), Szlo- hodszk, Szlobodszkoje, Suljaki, Szpasszkoje, Nyikolszk, Luki, Dubovka, Dormi- ca (?), Harlova (?), Borovszk és Andizsán.

Harmadmagukkal voltak somogyiak a nyilvántartás szerint: Antipiha, Ar- hangelszk, Csita, Penza, Krasznojárszk, Szamarkand, Vjatka (Vjatszk) és Vlagyivosztok.

Negyedmagukkal voltak: Perm, Murman (Murmanszk) és Rosztov.

Ötödmagukkal voltak: Troick, Tomszk és Szamara (Kujbisev), Szizrany, Szemipalatyinszk és Nyizsnyij Novgorod (Gorkij).

Hatodmagukkal voltak: Novonyikolajevszk (Novcszibirszk) és Caricin (Volgográd).

Hetedmagukkal voltak: Asztrahány, írbit, Krasznoufimszk, Orenburg (Cskalov), Tambov és Ufa.

Nyolcadmagukkal voltak a táborban somogyiak: Nyikolsz-Usszurijszk és Omszk.

Kilenc somogyi a földijével volt együtt a szaratovi fogolytáborban, tizenegyen Moszkvában, Harkovban pedig tizenketten. Berezovkában a Verhnyeu- gyinszk mellett tizenhat somogyi hadifogoly katona volt. Darnyicán húsz, Taskent- ben pedig huszonkét hadifogoly somogyi volt a kimutatás szerint. A legtöbben a kijevi hadifogolytáborban, illetve az 1916 utáni elosztóban voltak, szám szerint kilencven somogyi. Valószínű, hogy itt Kijevet az első hosszabb hadifogolyidő miatt írták be. A kimutatás szerint 1922-ig nem szerepelt fogolytábor 36 fő nevénél, akik végig munkán voltak. Bányát, gyárat, valamint a Turkesztánban végzett munkát 5-5 főnél jegyezték be. Kórházban súlyos sebesültként volt 4 fő, valamint a Kaukázust jelölték meg táborként 11 főnél. A murmanszki vasútépítésen 5 somogyi dolgozott. E vasútépítés egyébként 1915-1916 végéig a hadifoglyok temetője volt.

336