Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Andrássy Antal: Somogyi katonák az első világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922)
A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy Kaposvár kivételével - ahol legalább ötezer-ötezerötszáz férfit érintett a bevonulás és mivel a községek 11%-ából, azaz 34 községből (az összes 304) nem volt adatunk Somogy megye férfi lakosságából megközelítőleg 60 000 főt érintett a háborús katonai szolgálat. A számítások alsó értéket képviselnek, mivel az utolsó háborús évben a 18-dik életévükben levő korosztályra is kiterjedt a bevonultatás. A veszteségek hivatalos eltussolása és elbagatellizálása központi, hivatalos feladat volt. 1918 nyarán Somogybán állítólag csak 3 105 kiskorú hadiárvát tartottak nyilván! A hivatalos szervek nyilatkozatai alapján az elesett katonák számát is csupán háromezer főre becsülte a Somogy vármegye című napilap.42 A hátralevő negyedévben, ha a veszteségek meg is kétszereződtek, akkor is jóval alábecsülték azokat és agyonhallgatták a háborús veszteségeket a megye vezetői. Öt évvel a háború után, 1924 végén az Űj-Somogy című napilap szerint 5 624 hadiözvegyet, 853 hadiárvát és 212 felmenő rokont segélyeztek a megyében.43 A háborús veszteséig a korabeli években elsősorban csak a halottakra terjedt ki. Számuk, mintegy 14-15 000 főre volt becsülhető. A háborús évek népmozgalmi adatai adták az ötéves háború tragikus képét. A rendkívül alacsony számú születésék megyei halálozásoknak mélyen alatta maradtak. 1918 első negyedévig a következő képet kapjuk Somogy népmozgalmáról:44 Születés Halál Szaporodás Fogyás 1914: 10 608 7 572 3 036 — 1915: 7 097 7 844 — 747 1916: 4 678 6 461 — i 783 1917: 4 499 6 507 — 2 008 1918. I. n.év: I I4I i 947 — 806 Összesen: 28 023 3° 331 3 036 5 344 fő Ha az 1914-es szaporodási átlagot csupán 3 000 főnek veszem, akkor az 1915-1918. közötti négy évet számítva, nem az 5 344 fő a népességhiány, hanem legalább 12000 fő. A halálozások között különösen nagy volt a csecsemő-, illetve a kisgyermekhalál. A 7 éven alul meghaltak százaléka járásonként 1916-ban a 20-41 %-át tették ki a halálozásoknak.45 A háborús években hivatalosan a fogságba esetteket és az eltűnteket gyakran egy tételben említették. A veszteségekről a helyi tudósítások alig emlékeznek meg. így a megközelítő veszteséglisták is csak a katonáknak álltak a rendelkezésükre. Ma, hét évtized múlva is csak néhány előkerült forrásból, illetve egykét ezredtörténetből kapunk megközelítő képet. A mai Magyarország és a monarchia veszteségeiről a későbbi évtizedekben különféle pontatlan adatok állnak a rendelkezésünkre. A Magyar Statisztikai Szemle 1927-ben közölte, hogy az ország 7 606 971 lakosából, a férfi lakosság 3 789 868 fő volt, a háborúban 739 594 katonát (ebből 31 050 volt a tiszt), azaz a lakosság 9,7%-át vesztette el a magyarság. Ebből a fogságba jutottak 174427 főt, az elesettek 116762 főt, az eltűntek 41 419-et, a sebesültek 367 673 főt, a rokkantak és a betegek pedig 39 313 főt tettek ki.46 332
