Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón - Somogy megyei példák alapján (Második rész)

Ha a várost a hazai városfejlődés egészében szemléljük, akkor igazat kell adnunk a történésznek, aki szerint Kaposvárnak a korabeli magyar városok többségénél nagyobb akadályokat kellett legyűrnie a városiasodása útján, s mivel hiányoztak az intenzív ellátókörzetei, Kaposvár fejlődése bizonyos fokig lelassult és más városok megelőzték.88 Saját múltjához képest ez a város mégis igen nagy lépést tett előre, s fejlődése valóban lenyűgöző, megyeszékhelyhez méltóvá vált.

* * *

E tanulmányban 4 település gazdasági és társadalmi életének átalakulását kísértük végig egy olyan időszakban, amikor egy évszázadokig tartó gazdasági és társadalmi formációt egy új és teljesen más berendezkedés, rendszer, gondolkodásmód stb. váltotta fel. Egy-egy település életében vettük szemügyre a változások néhány - véleményünk szerint - leglényegesebb jegyét, azokat a folyamatokat, amelyek valamilyen formában jövőjüket is befolyásolták. E települések közül - jogilag - csak egy volt a város, de a környékben betöltött szerepüknél fogva - a szó mai értelmében - kisvárosnak tekinthetjük mindegyiket. Szemünk előtt bontakozott ki e 4 dél-somogyi település fél évszázados története, amiből világosan megállapíthatók azok a legfontosabb mozzanatok, amelyek életük alakulását befolyásolták, és kialakították azokat az ismertetőjegyeket, amelyek e települések egyéni vonásaként egy-egy típus képviselőivé tették azokat. Nemcsak földrajzi tényezők, gazdasági feltételek, a település lakóinak etnikai, vallást, nemzetiségi összetétele formálta más és más arculatúvá őket, hanem azok a külső és belső történeti események is, amelyek életüket befolyásolták, felbolygatták, közösséggé kovácsolták őket, vagy éppen vitát váltottak ki körükben. Ügy hi319

Kaposváron a Fő-utca 1906-ban