Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)

gyárral.289 Egy egyesület újabb fellendülése 1907-ben következett be. Tagsága elérte a 300-at. A pálya villanyvilágítást és új melegedő helyiséget kapott. A to- váhbi fejlődést azonban derékba törte a világháború.290

A kilencvenes években a Kaposvári Ürlovasok Szövetkezete mellett a járási székhelyeken is alakultak sportkörök: például Barcson a Tornaegylet és a Kerékpáros Egylet. Lengyeltótiban a Korcsolyázó és Csónakázó Egylet, majd pedig 1901-1902-ben Csurgón a Korcsolyázó Egylet, illetve Szigetváron a Sport- egylet?^ A megyeszékhelyen is három új kört jegyeztek be a nyilvántartásokba: a Kaposvári Vívó- és Tornaegyesületet (1900), a Kaposvári Atlétikai Clubot (1903) és a Kaposvári Kerékpárosok Egyesületét (1903). Az Atlétikai Club „úri körökből” származó tagjai több sportágat - a labdarúgást, a teniszt, az úszást és természetesen az atlétikát is művelték. Gyakran rendeztek versenyeket.292 Az iparos és kereskedő tagokat tömörítő Kerékpárosok Egyesülete már a kezdetekben nagy nehézségekkel küszködött. A kerékpárosok elnöke, Lengyák György 1909- ben, hogy több lelkesedést vigyen az egylet életébe, kérte az alapszabály módosítását, a tagdíjak csökkentését és a túrák szabályozását.-93

A megyei sportegyesületek tevékenységének is kedvezett a századfordulón és a századelőn bekövetkező általános dinamikus fejlődés. A dualizmus kori sportkörök zöme is ekkor alakult meg. A város polgári értelmisége1 i9o6*ban hozta létre a Kaposvári T est gyakorlók Körét, amely a tornatermi foglalkozások mellett vívást, lövészetet, kerékpározást, atlétikát, úszást és kirándulások szervezését is céljának tekintette. A vívók csak saját szereiket használhatták, a céllövők pedig a különdíj befizetése után hódolhattak szenvedélyüknek.294

A Testvériség Sportegyesületet a város polgársága szervezte meg, de baloldali munkás tagjai is voltak. Sok turistautat szervezett a kaposvári munkások által 1911-ben megalakított Természetbarátok Turista Egyesületének helyi csoportja.

A század tízes éveiben a vidéki polgárság és az értelmiség is több sport-, illetve atlétikai klubot hozott létre (pl. Barcson, Nagyatádon, Szigetváron). A szépen fejlődő Balaton-kultusz a sportolási igények -kielégítésébe is ;kedvező Te* hetőségeket nyújtott. A tóparton a megye nagyibirtokosai és a nyaralók teremtették meg ennek kereteit, mint például 1912-ben Balatonbogláron a Balatoni Yacht Club helyi osztályát.

A sportolás korszakunkbai^móg nem hódította meg a megye társadalmát. 1867-1918 között 24 sportegyletTalakult, a megye egyesületeinek 3,#>%-a,295 '8 ezek nagy része is rövid időn bélül megszűnt. Mindenesetre ráirányították a fi* gyeimet a testedzés fontosságára. C

283