Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bognár Tibor: Fejezetek Szulok történetéből (1750-1812)
gáltatásos szerződéses rendszer kialakulását, hanem nagyon is komoly anyagi érdekek motiválták ezt az intézkedést. A vállalkozó szellemű, árutermelő jobbágyság, amely nemcsak a telki állomány megművelésére képes, hanem ezen felül még minden lehetőséget megragad az anyagi gyarapodásra, és ebből adódóan természetszerűleg egyre fizetőképesebbé is válik, még viszonylag ritkának számított ebben a korszakban. Ez a mentalitás azonban községünk esetében szinte napjainkig tartó érvénnyel magától értetődő volt már a kezdetektől fogva. Nem kellett kényszerítő eszközöket alkalmazni a munkára fogásnál, hanem a birtokigazgatás részéről inkább több esetben szinte fenyegetően kellett föllépni, mert a község lakossága még az uradalmi erdők meg nem engedett - egyébként szigorúan büntetendő - irtásával is igyekezett minden tilalom ellenére növelni a művelés alá fogható földterületek nagyságát.13 A földhasználat terén egyébként a község lakosságának az első évtizedekben szinte korlátlan lehetőségei voltak, mivel a csekély lélekszámhoz képest viszonylag jelentős területek álltak rendelkezésre. Az uradalom által engedélyezett erdőirtások, valamint a bérföldek révén - melyek a dohányművelés elterjedésének fő bázisát képezték - a földhasználati lehetőségeknek kezdetben szinte csak az egyes családok munkabírása szabott határt.14 A lakosság rohamos növekedésével azonban a földhasználati lehetőségek is egyre szűkültek. Ez a helyzet oda vezetett, hogy a XVIII. század utolsó éveitől kezdve már nem betelepedés, hanem kivándorlás kezdődött meg a községből, elsősorban az egyre korlátozottabbá váló és kilátástalan helyzetet teremtő, beszűkülő földhasználati lehetőségek elől menekülve.15 A község 1812-ben mezővárosi rangra emelkedett, amelynek elnyerése fejlődésének nagy lendületet adott. Az 1802-re kialakult 80 egésztelkes község jobbágytelkeinek száma már a jobbágyrendszer további fél évszázados fennállása alatt nem emelkedett, s a községhatárban sem következett be változás, bár a lé- lekszám ez idő alatt megkétszereződött.16 A jobbágyfelszabadítás után az egyre tágabb teret nyitó ingatlanszerzési rendelkezések, melyek aztán végül a korlátlan földszerzés lehetőségét is megadták a parasztság számára, ettől kezdve fokozatosan megteremtették az először lassú ütemben haladó, majd később fokozatosan felgyorsuló, nagyarányú, községünk fejlődésében alapvetően fontos szerepet játszó földvásárlások alapját. 225