Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Borsa Iván: Csepelyi falukép 1412-ből (Forrásközlés)
se habere et optinere potuissent). Kérést intéztek tehát a királyhoz, főpapjaihoz és báróihoz, mire a király megengedte Katha-i Mihály fiainak: Lászlónak (egregius) és Fülöpnek, hogy eltekintve az említett ítéletektől és bírói parancsoktól a veszprémi püspököt, a fehérvári prépostot, őrkanonokot és káptalant, a Demes-i apátot, a fehérvári Szent Miklós-egyház prépostját, a Leueld-i perjelt és kon- ventet, az említett nemeseket és esetleges utódaikat maguk ellen perbe hívják, hogy a király, főpapjai és bárói a pert felülvizsgálják és új ítéletet hozzanak. Egyszersmind hozzájárult a király, hogy a már említett egyháziak, valamint Ozthopan-i Zeld Péter, Chepel-i Nemes Lőrinc és Nesa-i Miklós az említett ítéleteket és az ügyet érintő egyéb írásbeli bizonyítékaikat új ítélet érdekében bemutassák László és Fülöp ellen, akik ezeket ugyancsak bemutatni kötelesek. Ennek érdekében a királyi és a konventi ember útján nevezetteket megidézték a Szent Mihály ünnepének jelen nyolcadára (okt. 6.) a királyi jelenlét elé (suam regiam in presentiam). (3-9. sor.) A nyolcadon Katha-i László és Fülöp nevében megjelent Pand-i András a budai káptalan ügyvédvalló levelével és követelte (postulavit), hogy Simon Vesprim-i püspök, s a többi (névvel nem jelölt) egyházi, továbbá a megnevezett nemesek, akik közül Nesa-i Miklós halálával a per fiára: Timótra szállt, mutassák be az előírt okleveleket. (10--11. sor.) A püspök nevében az általa kiállított ügyvédvalló levéllel Fülöp kanonok, a Dcmes-i apát és János Lewed-i perjel személyesen, utóbbi a konventje nevében is annak ügy- védvalló levelével, a fehérvári prépost, káptalan és őrkanonok, valamint a Szent Miklós-egyház prépostja nevében István dékán a fehérvári káptalan, Zeld Péter és Nemes Lőrinc nevében Vyz-i Kelemen, Timót nevében pedig Vanyarch-i Péter, mindketten a somogyi konvent ügyvédvalló levelével megjelenvén bemutatták Gara-i Miklós volt nádor 1412. június 23-án a somogyi konventhez intézett ítéletét (litteras adiudicatorias) (lásd a 23. szám alatt) és a konventnek 1412. augusztus 12-én patens alakban kiállított oklevelét (lásd a 26. szám alatt), (till. sor.) - Eme oklevelek (11—146. sor) bemutatása után János Leweld-i perjel, valamint Katha-i László és Fülöp ügyvédje (bejelentették), hogy a fehérvári káptalan részére odaítélt és beiktatott három ekényi (és 30 hold) földet mindenestől (omnino) az ő földjeikből hasították 'ki, továbbá hogy a Demes-i apát, a fehérvári Szent Miklós-egyház prépostja, a fehérvári káptalan és őrkanonok, a Vesprim-i püspök, s az említett nemesek a fent leírt felmérés (limitatio) szerint nekik iktatott telkeken túl több (quamplures) népes és üres jobbágytelket birtokolnak; a püspök ügyvédje bejelentette, hogy kevesebbje van (deficere), mert a két telken négy jobbágy lakik. László és Fülöp ügyvédje, a Dcmes-i apát a maguk, a Leweld-i perjel a maga és konventje, valamint a megnevezett ügyvédek döntést és ítéletet (discussionem et deliberationem) kértek az országbírótól. (146- 14g. sor.) Miklós nádor leírt ítéletlevelével 3 ekényi és 30 hold földet, 20 hold rétet (fenile) és 40 hold (regalis mensure) erdőt a fehérvári káptalannak ítélt, s a nádori és somogyi konventi emberek révén az iktatást is elvégeztette, bár II. András király oklevelében a káptalannak Chepel-cn leírt telkeivel, szántóföldjeivel, rétjeivel, szőleivel kapcsolatosan nincsen szó a királyi mértékről (nulla mensura regalis expressata fuisse), s az említett egyházaknak és azok rector-ainak, akik régi jogon birtokoltak, nem közösen királyi mértékkel, hanem csak a környező birtokokon élő telkes jobbágy átlaga szerint ítélte meg részeiket. ('/49-133. sor.) Minthogy minden bírónak (iudices et iustitiarii) hasonló esetekben minden perbelinek hasonló ítéletet kell hoznia, ezért Miklós nádor az említett 3 ekényi és 18
