Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Péterffy Ida†: Oroszi Julianna (Horváth Ádám első házassága) (1782-1793)
tekintet nélkül nagy Embert illetnek”, a történeti példák sorával igazolja ugyan állítását, de ha ellenkezőt tapasztalt volna füredi asszonyánál, aligha írja le e sorokat. Sem azt, hogy „az Aszszonyok sem nem ollyan ostobák, hogy a közönség javát meg ne értenék; sem nem ollyan semmik Országunkban, hogy Társaságunk tagjainak ne tarthattatnának, illendő válna őket mind az alsóbb, mind a’ Felsőbb Gyűlésekbe be-botsátani.” Horváth már az 1787 előtt keletkezett „Az Aszszonyok ditséretéről” c. versében „hartzol” mint „jámbor Vers-Író az elmés”, „élesen néző Aszszonyo- kért”: Ah! Házasság-szerző Júnó-szűlöttei! Artatalan barátim! Diánna’ Szüzei! Hartzolnak ez jámbor Vers-Író kezei Ér’tetek, ón kedves szívem’ szerelmei! ’S hát okossabbaknak tartják-e magokat A’ férj fiák? a’ kik panaszkodnak sokat, Hogy nem-győzik észszel az elmés tromfokat, ’S szemmel az élessen néző Aszszonyokat. Mi hát a’ Férjfinak az a’ deréksége? - A’ kiilömböztető elme' tehetsége, A’ jó Igazgatás’ okos mestersége. - Ez a’ közönséges Társaság’ szüksége. —-Ha rá szoríttanák az Asszony-népeket, Szint’ úgy véghez tudnák vinni mind ezeket. Lám igazgatnak-is számos embereket Sok Űri özvegyek sok nagy Ház-népeket. A’ nagy tudománnyal se kevélykedjetek, Vágynak Polikszénák ’s mások kik veletek, Érnek, kiknek tudós, ’s bőlts emlékezetek, Szinte úgy fenn-marad, a’ mint a’ tietek. Horváth, mintha önmagával ellentétbe kerülne, egy alkalommal így panaszkodik Kazinczynak: „ebben az aszszonyokat imádó világban, ugyan meg vesse a ’férjfi ingenium magát, hogy a’ nemes elméjű aszszonyokat olyan kézen tartsa, nehogy az igaz utat el tévessze. Nekem csak az is dolgot ad, hogy a naturalizmustól (akkoriban a materializmus neve) megoltalmazzam. Az utóbbi mondatból arra következtethetünk, hogy Oroszi Julianna nemcsak verseket, regényeket olvasott, hanem eszméltető, gondolkodtató írások is megfordultak kezében. Horváth ugyanakkor, amikor felesége olvasottságával dicsekszik, Kazinczynak, legbizalmasabb barátjának el panaszol ja: „ha úgy szeretné az ágyas házat, mint a! könyv házat, még jobb lenne ...” Kazinczy levelezésének első kötetéből egyetlen levélváltásról értesülünk Oroszi Julianna és a széphalmi költő között. Kazinczy német nyelvű levele nem maradt fenn, csak Horváth utalásából értesülünk róla: „Én a Madame Horváth- nénak (célzás a francia címzésre) kezébe adtam leveledet, és vele meg magyaráztattam, ő örömmel vette, és az Első hajóst óhajtva várja.” Befejezésül hozzá176
