Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Tóth Péter: Somogyi határvizsgálatok tanulságai

JEGYZETEK

1. Például a bálványról, mint határjelről Szabó István: A középkori magyar falu. Bp. 1969., a határperek gazdaságtörténeti forrásértékéről T. Mercy Klára: A XVIII. századi határperck néprajzi és történeti forrásértéke. Ethnographia, 1967. 533-546.

2. Szabó T. Attila: Határjelek a XVIII. században. Ethnographia, 1940. 258. old.

3. Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Bp. 1981. A határokkal kapcsolatban: 689-698. old.

4. Takács Lajos: A bálvány mint határjel. Népi kultúra - népi társadalom XIII. Bp. 1983. 173-192. old.

5. Magyar Törvénytár 1608-1657. évi törvényczikkek. Bp. 1899. 320. p. — A hivatkozott törvényszöveg: Conclusum est ... mediocribus et pauperibus solo vicecomite et altero iudice nobilium contentis, qui ad talium metarum facies profecti, visis et intellectis partium dissidentium praetenisionibus et fulciamentis . . . etiam cum signorum metalium erectione et assignatione determinationem facere possint et valeant.

6. ... ut a modo imposterum magistri prothonotarii sub nullitate processus et sententiae non iudicent causas . . . reambulationis metalis . . . utpote solis comitatibus competentes. Magyar Törvénytár, 1657-1740. évi törvényczikkek. Bp. 1899. 458-460. old.

7. A Magyar Országgyűlésá Emlékek sorozat 1607-1790. közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata. Századok, 1974. 436-475. old.

8. Hofer Tamás: Dél-Dunántúl településformáinak történetéhez. Ethnographia, 1955. 149. old.

9. A föld tulajdonosának a következő módon kellett esküt tennie: ,,In metarum reambulationibus et rectificationibus ille, qui ex iudiciaria deliberatione iuramentum praestabit, in foveam vel scrobem in facie terrae litigiosae effossam ad umbilicum usque descendere et defodi, ac detecto capite, ac nudipes, terram in manum dextram accipiendo et super verticem capitis sui tenendo iurare consuevit, iuxta modum et ordinem eidem per iudicem praescriptum.” Az esküminta: „Ego N. iuro etc. Et si iuramentum hoc per me falsum et dolose esset depositum, haec «terra me absorbeat, nec mihi, aut haeredibus, ac successoribus meis et incolis huius possessionis meae utilis et fructuosa fieri possit, sed pro fructibus et utilitatibus spinas tribulos germinet. Ita me etc.” - Akik pedig a fő személlyel együtt tesznek esküt, az alábbi módon tartoznak esküdni: . absque

descensione in foveam, serobemve . . . non discalceati, sed solitis eorum indumentis salvis more solito, prout alias incedere soliti sunt, vestiti, terram litigiosam manu dextra tangentes ...” - Lásd Corpus iuris Hungarici. Tom. II. ,,Iusiurandi formulae variae” Budae, 1779. 204-205. p. Az esküformát egyéb, a határjárásokra vonatkozó eljárási módokkal együtt közli még Stephanus Huszty: luris prudentia practica seu commentarius novus in ius Hungaricum. Agriae, 1794. Liber secundus, titulus LXVIII. 297-305. p.

10. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiadványai XIV: Documenta artis Paulinorum. 3. füzet. Bp. 1978. 31. old.

11. Györffy György: Besenyők és magyarok. Körösi Csorna Archívum 1. (5) Bp. 1939. 475• old.: „abinde vádit méta versus occidentem ad quoddam halm Kolpakorhana vocatum, in cuius cacumine est. . . una meta terrea, in qua sunt duo sagittarum ferra.” (Ágas- egyháza 1359-es határjárása; a többi határjelben ivópohár, korsó stb. volt elrejtve).

12. Takács, i. m. 175-178. old.

13. Uo. 179. old.

14. Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Bp. 1981. 106. old.

15. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Borsod vármegye Levéltára, IV. A. 501/c. (Acta iudiciaria prothocollata), Sp. XVII.

16. Dobossy László szíves szóbeli közlése.

17. Takács, i. m. 179. old.

18. Tárkány Szűcs, i. m. 648. old.

19. Takács, i. m. 185. old.

20. Uo. 186. old.

167