Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai (Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival) (1556-1561)

torgassa Nádasdy hozzá való kegyelmességét. Azon vádra, miszerint ő Mihály deákhoz uta­sította volna a levélhozót,2 azt válaszolja, hogy mindenki azt állít, amit akar. (M.) OL R 285. Szalay Ágoston gyűjtemény. No. CCCIV; betűhív kiadása: Szalay Á.: Négyszáz magyar levél i. m. 291. 1. No. CCCIV. 1. Karosy nyilván a Nádasdy-szervitorok azon csapatához tartozott, amely az előző hóna­pokban Sennyey Ferenc vezetésével dolgozott Sziget erődítésén. 2. A levélíró itt nyilván a Szele Jakab levelét hozó küldöncöt ért - szerinte állítólagos - méltánytalanságra utal. (Vö. a 116. számú regesztával.) 112. Sziget, 1559. december 6. Emlékezteti Csányit arra, hogy amikor őfelsége őt Szigetre beküldötte, megparancsol­ta neki, hogy a Szigethez tartozó hódolt népet, és a többit is, a gonosztevőktől és kóborlók­tól (,,gonoz chelekedetew emberektewl, kóborlóktwl”) megoltalmazza; őfelsége parancsa mellett erre kötelezi őt főispáni és kapitányi tiszte is (,,Mynd penyg ez én tyztem zerént. ez wármegye ispánsága newe zerént, és itt való capitánságom zerént tartoztam azal”). Amint tudomására jutott, emiatt Zrínyi Miklós és más urak rá akarják haragítani őfelségét. Azok között a commissáriusok között is, akik a gyalogosok zendülésének okát kitudni jöttek Szi­getre, vannak olyanok, akik Zrínyinek dolgoznak (,,kyk Zríni Myklós lelkewel jewttenek volt ide be”); mindenért őt okolják, a két elfogottat akarata ellenére, törvénylátás nélkül szaba­don engedték és általában sem instrukciójuk szerint járnak el. Kéri Csányit: írjon Nádasdy- nak, törekedjék arra, hogy őfelsége addig ne ítéljen róla, amíg a dolog mibenlétét teljes­séggel meg nem értette. Ha végháznak, az uraknak vagy a szegénységnek kárt okozott, ám büntesse meg; ő mindig úgy igyekezett szolgálni az országnak és őfelségének, hogy szolgá­lata kedves legyen. Őfelsége Szigetre küldött biztosa, Nagyvátyi Antal a vármegyei szol- gabírák („wármegye bvráya”) és esküdtek jelenlétében, hit alatt vallatja a szegénységet a haramiák tetteiről; sokkal különbeket hall tőlük, mint amit eddig elmondottak. (M.) OL R 285. Szalay Ágoston gyűjtemény No. CCCLX; betűhív kiadása: Szalay Á.: Négyszáz magyar levél i. m. 349-350. 1. No. CCCLX. 113­Sziget, 1559. december 8. Megkapta Csányinak a zalavári apát érdekében hozzá intézett levelét; anélkül is ele­get törekedett érette Nagyvátyi Antalnál, de semmit sem tudott használni neki. Nagyvátyi azt tanácsolja, hogy az apát jöjjön be [Szigetre] és személyesen győződjék meg a [katonái ellen emelt] panaszokról. Csányi is elcsodálkozna azon, hogy amennyi pénzelvétel, ember- kínzás, emberölés, szüzek és tisztességes asszonyok megszeplősítése s baromhajtás („pénz vé­tel, ember kénzás, ewlés, zyzek therése, jámbor zemelyet [!] meg zeplewtése [!], barmott el véttele”) esett, azzal mind a zalaváriakat és az apátot vádolják. Bár neki az a véleménye, hogy mindezeket nem az apát tudtával és akaratából cselekedték, azt tanácsolja, hogy Ná­dasdy emberének társaságában jöjjön be Szenyéren keresztül Szigetre e panaszok meghall­gatására. Ui.: A szegénység kihallgatása a vármegye szolgabírájának és négy esküdtjének je­lenlétében („az wármegye hytes byrája elewtt és négy eskewttey elewtt”), hit alatt történik. (M.) OL E 185. Nádasdy cs. lt. Misszilisek. Horváth Márk levelei.

Next

/
Thumbnails
Contents