Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai (Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival) (1556-1561)
6z. Sziget, 1559. május 25. Nádasdy azon parancsára, hogy az ellenség szándékait kifürkészendő embert küldjön Törökországba és annak híreit továbbítsa császár őfelségének és neki, közli, hogy most útnak indított egy embert, aki addig megy, amíg vagy a beglerbég, vagy a császár táborát meg nem találja. Ha használható híreket hoz, azonnal tudatja velük, bár tisztában van azzal, hogy őfelsége is, Nádasdy is máshonnan is kapnak híreket a törökök terveiről. A most újonnan építeni kezdett bástyáról és az egyéb erődítési munkálatokról azt írhatja, hogy minden erejükkel dolgoznak azokon. A Nádasdy által udvarbírájának, Ádám deáknak és másik familiárisának, Zöld Istvánnak adományozott birtokok visszabocsátásának ügyében nyugtató levelet („literas quitancias”) kér, hogy a kamaránál azzal igazolhassa magát. Mivel Nádasdy bizonyos török ifjúról (,,ex parte adulescentis Thwrci”) is írt, azt Nádasdy kanizsai várába küldte. (L.) OL E 185. Nádasdy cs. lt. Misszilisek. Horváth Márk levelezése; rövid kivonata: Szigetvári várkapitányok levelezése 82. 1. 63. Sziget, 1559. május 28. Nádasdy azon parancsára, hogy a török híreket azonnal továbbítsa, mellékelten, másolatban küldi bízott emberének az esti órákban érkezett jelentését a török szándékairól. Ha az ellenség most Szigetre támadna, készületlenül találná őket; abban reménykedik, hogy az Isten másfele fordítja. Jelenti, hogy megszakítás nélkül dolgoznak a vár megerősítésén. Ui.: Ha bizonyosan értesül az ellenség jöveteléről, katonáival mindent megtesz ellenük, amit csak megtehet. (L.) OL E 185. Nádasdy cs. lt. Misszilisek. Horváth Márk levelei; néhány soros kivonata: Szigetvári várkapitányok levelezése 82. 1. 64. Sziget, 1559. június 2. Tudatja Nádasdyval, hogy az elmúlt kedden [május 30-án] egy pribék janicsár érkezett Szigetre és a következőkről számolt be: Konstantinápolyból 664-én indultak el, s pénzt hoztak Pécsre, ahová keddtől számítva nyolc nappal ezelőtt érkeztek meg; útjuk harmincöt napig tartott. A császárt olyan betegen hagyták, hogy sokan kételkedtek abban, hogy egyáltalán életben van-e még; sok janicsár megrohamozta a kincsesházat, amelyet haznanak1 hívnak, hogy a zsoldjukat onnan, akár él a császár, akár nem, kivegyék („sok janchyárt mond hogy rohant wolna az kénchyes házra, kyt haznanak hvnak, kétségeket ky wéwén belőle, ha chyázár élne awagy megh holt wolna”). Végül aztán betegen megmutatták a császárt a janicsároknak. A császár két fia a tengeren túl van s nem tudnak megegyezni egymással (,,s nem wolnának egy mással igenesek”); ez az oka annak, hogy a császár nem vezet hadat ide. A beglerbéget útközben Szófiában találták, ahol a szpáhiknak gyűlést tartott („otth thet wolt az zpáhyáknak gylést”). Ha innét nem indítanak hadat ellenük, a törökök sem fognak támadni. A császárnak ugyan az volt a szándéka, hogy az idén kijön, de fiai viszálykodása miatt a következő esztendőre halasztotta azt. Azt is elmondotta a janicsár, hogy Pécsre csak alig több mint négyszázan („négy záznak felette”) érkeztek meg, a többiek útközben elszökdöstek. (M.) OL E 185. Nádasdy cs. lt. Misszilisek. Horváth Márk levelei; rövid kivonata: Szigetvári várkapitányok levelezése 83. 1. i. Hazine == kincstár. 104
