Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Kanyar József: Somogy megye közgyűlése a hódoltság idején és a felszabadító harcok utáni első évtizedben (1658-1718)
SOMOGY MEGYE KÖZGYŰLÉSE A HÓDOLTSÁG IDEJÉN ES A FELSZABADÍTÓ HARCOK UTÁNI ELSŐ ÉVTIZEDEKBEN (1658 - 1718) KANYAR JÓZSEF A XVI. század végén - Babócsa és Kiskomár kivételével - Somogy vármegye teljes egészében török uralom alá kerülvén, megszűnt önálló vármegyei életet élni. Először Rudolf dekrétuma törölte el a megye önállóságát. Az 1596. évi VII. dekrétum 41. cikkelye „míg Somogy vármegyének a helyreállítása bekövetkezik”: minden nemest és kapitányt - lett légyenek azok akár belföldiek, akár idegenek — továbbá minden rangú és rendű lakost 7.ala vármegye fő- és alispánjának és szolgabíráinak a jurisdictiója alá vetett Báthory István somogyi főispán és babócsai birtokos kivételével. Hiába kísérelték meg 1599-ben Schwar- zenbergék és Pálffy Miklósék a megye visszafoglalását, 1600-ban még a megmaradt várak (Komárváros, Lak, Babócsa, Bolondvár, Kanizsa) is török kézbe kerülvén1 az egész megye vélegesen Zala vármegye székhelyén kereshette a maga jogait az említett törvény új megerősítése, az 1608-i koronázás után kiadott I. dekrétum 22. cikkelye alapján. Újjászervezett tisztikarában az egyesítés után az első főispánok: Báthory István és Bánffy Kristóf voltak. A jelentősebb főispánok közül gr. Zrínyi Miklós, a költő és kiváló hadvezér 1660 táján, gróf Bszterházy Gábor pedig 1655-ben volt a két megye élén. Közös alispánjai közül pedig Eördögh Simont, Pethő Gáspárt, Perneszi Ferencet, Darabos Miklóst, Botka Ferencet és Lipits Mártont említhetjük. A székhelyéről kiszorult Somogy lassanként újraszervezte törvényszékét is Zala megye területén. Ez utóbbi SzentgrótOin tartotta üléseit. Bár a két megyének az együttélés alatt rendkívül ziláltak és elhanyagoltak voltak a belső viszonyai, a nemesek és a kapitányok csakúgy, mint a belföldi és idegen katonák „a büntetlenül maradás reményében” sok erőszakosságot és kárt követtek el a két vármegye lakosaival szemben. A három részre szakított országban, így a falvak százai semmisültek meg, ezrével váltak földönfutóvá a jobbágyok az iszonyatos közterhek és az idegen zsoldosok kegyetlen pusztítása s embertelen egzekuciói miatt.'Az egyesült megyék nagy- és kisgyűléseinek a napirendjén többnyire a katonatartás költségeinek és az adók kivetésének és behajtásának a kérdései szerepeltek. Szinte folyamatosan tárgyalták Zichy István kamarai prefektusnak és Nádasdy országbírónak a leveleit: a végvári katonaság ellátására szolgáló adók beszedésének a sürgetését. A Pozsonyból 1658. szeptember 27-én érkező levelet 87
