Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Tilkovszky Loránt: A magyarországi németség történetének kronológiája (1919. augusztus - 1938. március)

1924- szeptember 21. Bleyer cikke a Sonntagsblattban az iskolakérdésben tapasztalható akadályokról.

1924. szeptember 23. A német kormány fontolóra veszi belépését a Nemzetek Szövetségébe; annak keretében fog a kisebbségvédelem érdekében tevékenykedni.

1924. szeptember 28. Bleyer újabb cikke a Sonntagsblattban: Javaslat a kormánynak az iskolakérdés megoldásáról.

1924. november 3. Az európai német kisebbségek bizottságának berlini ülésezése. Bleyer is jó hatásúnak vélné, ha Németország maga is megfelelően rendezné saját nemzetiségei helyzetét.

1924. november 15-21. E. Brekenfeld, németországi szövetkezeti szakember, Gündisch kalauzolásával Budapesten és Pécsett felméri egy magyarországi volksdeutsch szövetkezeti szervezet kiépítésének lehetőségeit.

1924. november 25. Bleyer memoranduma Bethlen miniszterelnökhöz: A hazai németség elemi népoktatás-ügyének jelenlegi állapotáról. (Panaszok és javaslatok.)

1925. január. A MNNE Bleyer-féle voliksdeutsch szárnya a Német Alapítvány (Deutsche Stiftung) révén ezentúl rendszeres pénztámogatásban részesül. Ugyancsak ennek anyagi támogatásával jut egy nyomdai üzem birtokába, amely ténylegesen egy berlini megbízott vezetése alatt működik.

1925. január 73. Stresemann német külügyminiszter emlékirata: „A kisebbségi jog birodalmon belüli - az európai német kisebbségek kívánalmainak megfelelő — szabályozásának külpolitikai szükségessége”. A lépésenkénti revízió programja; vonzóerő kifejtése a visszaszerzendő területek nem-német néprészeire. A „Grenzlanddeutschtum” irredenta, az „Auslandsdeutschtum” politikai befolyásoló szerepe országaikban.

1925. február 5. Észtországban a német kisebbség kultúrautonómiája valósul meg, amelyet továbbiakban ideális modellnek tekintenek.

1925. március 7. Bethlen miniszterelnök értekezlete a németlakta megyék főispánjai és nemzetgyűlési képviselői részvételével, a helyi hatóságok sovinizmusának leküzdésére.

1925. március 18. A katolikus püspökkari konferencia - Csernoch János hercegprímás elnökletével - megtárgyalja a MNNE panaszát: egyes egyház- megyei főhatóságok nem hajtják végre a katolikus iskolákban a kormány kisebbségi iskolarendeletét. Határozat: respektálni kell a lakosság óhaját.

1925. április 1-2. Magyar-német kezdeményezésre megalakul a „Budapesti Munkaközösség a békeszerződések revíziójáért”. Magyar részről kikötik, hogy a kisebbségi kérdések tárgyalásából a magyarországi kisebbségi problémák kirekesztendők.

1925. április 26. Megkezdi szervezkedését némctlakta vidékeken a Magyar Faluszövetség, hogy elébe vágjon a volksdeutsch irányzat önálló gazdasági és kulturális terjeszkedésének.

1925. május. A stuttgarti Németség Háza (Haus des Deutschtums) felavatása. A német „néppolgárság” (Volksbürgerschaft) előtérbe helyezése az állam- polgársággal (Staatsbürgerschaft) szemben.

1925. május 31. A magyarországi német főisikolások egyesületei (Suevia, Gothia, Longobardia) szorosabbra fűzik kapcsolataikat egymáshoz és a németországi diákszervezetekhez.

583