Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Andrássy Antal: Aradtól Kaposvárig (Száz éve született Latinca Sándor)

1919- március ii-e után, a korábbi történelmi feldolgozások Kávássyt ki­véve, Latincát a megye első számú vezetőjeként ismertették. 1919 márciusától május végéig Latinca a háromtagú direktórium tagja volt és sem elnöke, sem pedig „primus inter pares” nem volt. A legfontosabb, azaz a politikai és kato­nai, karhatalmi megyei vezetés Tóth Lajosé volt. Azt, hogy Latinca szervezte, illetve a későbbi alárendelés következtében elöljáró parancsnoka volt a karha­talmi századnak, az utókor ezt is első számú megyei szerepének tulajdonította. Pedig Tóth Lajosé volt a vezetőszerep júniusig, ő foglalta el a volt megyei fő­ispán irodáját, ő vette át az irodai személyzet nagyrészét is. Latinca csak később, május végén költözött át a megyeházára. Az ő hivatali helyisége, személyzete ekkor a törvényszék épületében volt, ugyanott, ahol a Fekoszbeli is. A Somogy vármegyei Földmíves Szövetkezetek Központja, valamint a Somogy megyei Di­rektórium Szocializálás Osztálya is ott kapott helyet. Június elején megkezdő­dött az ügyosztályok összevonása, illetve megszűnt a Direktórium Szocializálás Osztálya. Ennek hatáskörét átvette a termelőszövetkezetek központja. Latinca például levelében Tóthtól bővíteni kérte hivatali személyzetét. Egyéb kérdések­ben Schneller Bélával vagy Peinhofferrel, illetve Lucz Mózessal tárgyalt, levele­zett. Az egyik legnagyobb gond Somogybán a Tanácsköztársaság kikiáltása után ugyanis a gazdasági élet, a mezőgazdaság maradt. Egy etér thettünk Kávássy Sándor tanulmányában írottakkal, hogy Latinca, ill. a FÉKOSZ tevékenysége 1919 késő tavaszán, a további földmunkás szervezetek létrehozása, a termelő- szövetkezetek erősítése, illetve a termelés biztosítása volt.li:1 Latinca szervező- munkája elsősorban a termelőszövetkezetekbeni földmunkáscsoportok erősítése, illetve az újak szervezése volt. Áprilisban költözött le Kaposvárra családja, felesége és kisfia. Munka­társa, illetve jogi tanácsadója volt a direktóriumi hivatalában dr. Szántó Imre (1889-1919). Mivel Szántó nőtlen volt, illetve szüleivel lakott egy háromszobás lakásban, ő ajánlotta fel az egyik szobát Latincáéknak, az akkori Kontrássy ut­ca 3. szám alatt, az emeleten. Latinca azt örömmel fogadta cl. Az akkori igen nehéz kaposvári lakásviszonyok miatt, nem akart hivatalos úton lakást rekvirál- tatni. Kaposvár a trianoni határok, de a háború miatt már korábban is, a falai közé több ezer menekültet fogadott be. Ugyanakkor a városban március derekán még mindig 296 lakásnélküli család élt vagonokban, pincékben és fáskamrákban elképesztő nyomorúság között.64 Latinca vezető munkatársai is kivétel nélkül, valamennyien a régi proletár lakásaikban laktak. A spártai életmód jellemző volt különben is Latinca családjára. A polgári ízléssel bebútorozott szobában és a közös használatú konyhában, minden Szán­tóéké volt. A fiatal házas Latincának különben is az ingósága a fővárosban, anyósáéknál maradt. A direktóriumi tevékenysége idején a kora reggeli órákban már a FÉKOSZ-ban, majd ugyanott a földmunkások ügyei mellett, a megyei gazda­sági ügyeket intézte. A délutáni órákban pedig vezetőtársaival a megyeházán tartott megbeszélésen vett részt. Innen vezetőtársaival a Munkásotthonban, a volt Honvédlaktanyában párt és munkástanácsi, valamint a szakszervezeti gyű­léseken, megbeszéléseken vettek részt. Csak a késő esti órákban jutott Latinca családja körébe. Ezeken a gyűléseken gyakran vett részt Győrffy Antal, aki ké­sőbb néhány hétig Latinca személyi biztosítója is volt. Visszaemlékezéséből tud­558

Next

/
Thumbnails
Contents