Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Andrássy Antal: Aradtól Kaposvárig (Száz éve született Latinca Sándor)

elsőként a földreform kérdéséhez, Illetve annak megvalósításához. A termelés folytonosságát hangsúlyozta, nehogy nyomor szakadjon a népek nyakára. „Beszélt a munkabérek megállapításáról, melynek helyenként változónak kell lennie, majd a Somogy megyei cselédmunkásoknak a gazdákkal kötendő kollektív szerződését ismertette.”51

Január 21-től, három heti késés után a földigénylők összeírása megkezdődött.52 A hónap végén Búza Barna és Nagyatádi Szabó István nyilatkozatát közölték a földreformról. A magántulajdon alapján álló két pártvezér a földosztás végrehajtásának a munkaköri elosztását ismertette.5*

Latinca munkatársaival a szociáldemokrata párt földprogramját népszerűsítette, ugyanakkor nap mint nap tapasztalta, hogy a tömeget ez egyedül nem elégíti ki, mivel az emberek földet akarnak. Munkájának gerince a földmunkások szervezése és a gazdasági cselédek kollektív szerződésének az előkészítése volt. Február derekától Latinca alelnökként szinte naponta vívta meg harcát a Somogy megyei Mezőgazdasági Békéltető és Bérmegállapító Bizottságban, gróf Hoyos Miksával és a többi nagybirtokossal. Ma — a február hó végén megkötött somogyi kollektív szerződésről tudjuk, hogy Latinca és társainak munkája mellett a kommunisták pártjának a tevékenysége is benne volt.',/‘ A szerződés az április 24-től kezdődött gazdasági évre volt érvényes. Latinca tekintélye február közepétől a megyében ezután állandóan emelkedett. Az agrárproletárok elismert vezetőjeként Latincát ettől számíthatjuk. Amikor február 10-én, a város szervezett munkássága felvonulással és népgyűléssel tiltakozott az ellenforradalmi reakciós szervezkedés ellen, Latinca a földmunkások nevében ítélte el a reakciót: - „Megszűnt az az idő, amikor a nagybirtok és a töke ráült az ország nyakára és kíméletlen kegyetlenséggel uzsorázta, szipolyozta ki a munkások százezreit, ez a régi rendszer többé feléledni nem fog, az öntudatra ébredt munkástábor résen lesz.” Majd a birtokot menteni óhajtókat figyelmeztette a munkásság nevében: „Ha eddig a türelem álláspontra helyezkedett, nem sok kell ahhoz, hogy szétüssön azok között, kik piszkos aknamunkáikkal dolgoznak, a népköztársaság ellen.”*'

Latincát ekkortájt a helyi sajtó hasábjain is megismerhették az olvasók, mivel a Somogyi Hírlapban január végétől három cikke jelent meg. Valamennyiben a mezőgazdasági munkások problémáit vetette fel, illetve a Nyílt levél a földművelésügyi miniszterhez címűben a nagybirtokosok termelési szabotálását Írta meg.56 Cikkét teljes névírással és FÉKOSZ-beli funkcionáriusként írta alá. Következetessége a megyében folyó politikai osztályharcban falun, döntő fontosságú volt. A pártvezetés és a FÉKOSZ mögött felsorakozott agrár- és ipari proletárok első látványos összecsapása március 10-én történt meg. Addig a néhány hét alatt, sorra érték a polgári társadalmat védő, ill. a balratolódást akadályozó erőket a vereségek. Latinca szervező, politikai munkája nagyban hozzájárult a február 25-én tartott munkástanácsi határozathoz. Az ülésen a pártközpont képviselőiként részt vett Hamburger Jenő és Gyetvai János. Hamburger felszólalása adta meg az irányt a helyi munkástanács határozatához: - „Meg kell szerezni a gazdasági hatalmat és meg kell szervezni a szocialista hadsereget, azután a többi főn magától. Somogybán, ahol a latifundiumok csak kerékkötői voltak minden kialakulásnak, kell legelőször a gazdasági hatalmat megszerezni és innen kell kiindulni annak az akciónak, melyet követni fog azután az ország többi része is.” Hamburger konkrét javaslatára hozták az éjszakai órák356