Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Stier Miklós: A nemzeti és a nemzetiségi kérdés a magyarországi szocialista mozgalom és ausztromarxizmus elméletében és gyakorlatában századfordulóig
A NEMZETI ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A MAGYARORSZÁGI SZOCIALISTA MOZGALOM ÉS AZ AUSZTROMARXIZMUS ELMÉLETÉBEN ÉS GYAKORLATÁBAN STIER MIKLÓS I. A kezdetektől a századfordulóig Marxizmus és nemzeti kérdés soha le nem zárt viták tárgya volt és - valószínűleg marad a jövőben is, s emellett a nemzeti-nemzetiségi kérdés történelmi jelenünknek mind Keleten, mind Nyugaton, ma is egyik legizgalmasabb, a legtöbb elvi és gyakorlati (sok esetben fegyveres) összecsapásra (is) vezető problémája. A nemzeti kérdés aktuális ma is, sem - mint egyesek gondolták - a kapitalista társadalom magas szintű szervezettsége és fejlődése, sem - mint mások vallották - a szocialista társadalmak kialakulása és fejlődése nem vette le a történelem napirendjéről. Szinte valóban az etnikai - nemzeti tudat reneszánszáról beszélhetünk a XX. század utolsó évtizedeiben.1 Nézzük hát meg, összehasonlító módszerrel, meddig jutott, mely tanulságokkal szolgál számunkra a múlt - legalábbis a társadalomnak a címben jelzett szféráiban. In medias res kezdve: mindenekelőtt és mindenesetre azzal, hogy a nemzetközi munkásmozgalom szinte kialakulásától, kibontakozásától kezdve regisztrálta a problematikát, sőt a társadalom átalakítására vonatkozó egész koncepciójától, elméleti stratégiájától és politikai-taktikai helyzetétől függően vagy átfogó és szervesen összefüggő, hosszabb távokat kijelölő, vagy éppen csak a mindennapok osztályharcába, politikai-taktikai küzdelmeibe illő, nagyon sok esetben pedig csak rögtönzött és ellentmondásos jellegű válaszokat is adott a kérdéskomplexumra. A kérdések valamilyen szintű és minőségű megválaszolása elől mindenesetre nem tért ki. Ez jellemzi mindenekelőtt az osztrák és a magyar munkásmozgalmat is, szinte a kezdetektől. Nem is történhetett volna ez másképpen. Hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia mint sok nemzetiségű birodalom, amely mindkét felében nagyon sok etnikum és a nemzetté válás útjára lépett, e fejlődésben különböző szintet elért népek közös nagy államkerete volt, tálcán kínálta XIX. sz. második felében megizmosodó munkásmozgalmának a nemzeti és a nemzetiségi problematikát.2 Ahogyan maga a munkásmozgalom kibontakozása szükségszerű velejárója és terméke a polgári átalakulásnak, a tőkés viszonyok uralkodóvá válásának, ugyanúgy szükségszerű eredménye és terméke a polgári fejlődésnek s a társadalom fokozatos burzsoá átalakulásának a nemzeti piac s vele a polgári nemzetek létrejötte, 323
