Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban a dualizmus időszakában
jól látszott a fáziskésés. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíjegyletének io fiókja keletkezett, s csak u szakegylet, amely közül azonban később többen fontos szerepet töltöttek be 1918-1919-ben.70 Az ötödik ciklusban szépszámban alakultak egyesületek a társadalmi társasági és a közhasznú egyletek csoportjában (69-58). Az előbbi típusba tartozott a társaskörök, az iparos- és ifjúsági körök egy része. Közülük többen tekintélyes helyet biztosítottak maguknak: Kaposvári Hivatalnokok Társasköre, a Kaposvári Kereskedők Egyesülete és a Kaposvári Katholikus Kör. A közhasznú egyletek együttesében is egy sor igen fontos társaság működött. Többek között 33 tűzoltó egylet, amelyek sokszor a mentőszolgálatot is ellátták. Két szépítészeti egyesület is alakult a megyében. Kaposvári sokat tett a város csinosításáért és tisztaságáért. Hasonló célból alakult meg a másik Fonyódon, de egyben jelezte is - a 10 fürdőegyesülettel egyetemben - a Balaton-kultusz felfelé ívelését. 1908- ban szervezték meg a megye orvosai - köztük dr. Csurgó Jenő és dr. Szaplon- czay Manó - a Tuberkulózis Ellen Védekező Egyesületet, amely tevékenységével - mint az jelentéseiből is kitűnt - sóikat tett e népbetegség leküzdéséért. A századfordulót követő egyre erőteljesebb háborús készülődés jeleként 10 vörös- kereszt egyesület is bekerült a közhasznú társulatok csoportjába. Az ötödik időszak 19 éve a sportegyesületek tevékenységének is kedvezett. A korábbinál jóval többet, 18-at számolhatunk meg. Több sportágban, a társadalmi rétegződésnek megfelelően, az arisztokrácia, a polgárság és a munkásság is létrehozta a maga sportköreit: pl. a megye nagybirtokosai szervezték meg 1912-ben Balatonbogláron a Balatoni Yacht Club helyi Osztályát. Az „úri köröké” volt a Kaposvári Athlétikai Club. A Testvériség Sport Egyesület a megyeszékhely polgársága, a Természetbarátok Turista Egyesületének helyi csoportját pedig a kaposvári munkások alapították. A megye dualizmuskori egyesülettörténctének utolsó négy éve az I. világháború idejére esett, ami rányomta bélyegét az egyesületi tevékenységre is. Mindössze 13 alakulást jegyeztek fel (1,90%), (1. táblázat). Az egyesületalakulások a minimálisra, 3,25-re csökkentek. Ez évente o (1915) -7 (1918) gyarapodást jelentett A 2. táblázat szerint 2845 főre esett egy alakulás és ez a települések 4,17°,o-ában (13) oszlott meg. Volt olyan járás, ahonnét nem is kértek új alapszabály engedélyezést (3. táblázat). A megye egyesülettérképére csak egy község (Bodrog) került fel újonnan, itt eddig még nem volt egyesület. A hadiállapot, a katonai behívások, a rendkívüli intézkedések és pénzügyi nehézségek miatt az egyesületek zöme vagy megszűnt, vagy szüneteltette működését. A háború a maga tragikumával egyedül csak a Vöröskereszt egyletek tevékenységének kedvezett. Kettő új alakult, s a többieknek is megszaporodott a tennivalója./J Egy, de igen jelentős kulturális egyesület alakult 1917-ben, a Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület,72 amely hasznos munkáját azonban már csak a háború után fejthette ki. A következő történelmi korszak politikai küzdelmei felé mutatott az 1918- ban Kaposváron megalakult jobboldali Ébredő Magyarok Egyesülete ás az ugyancsak a megye székhelyén 1917-ben létrejött - egyesületként nyilvántartott - Kaposvári Választó Kerület Szociáldemokrata Köre,
