Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón (Somogy megye példáján)

Meg a Marcaliba vezető út kiépítését, és megjavították a Gálosfára és Kapás* füredre vezető utat.28

Érdekes és jellemző epizódot ír le az 1836-ban Kaposvárra települt orvos: Bergel József kis könyvében, amelyben a város 40 éves fejlődését tekinti át. Amikor megérkezett Kaposvárra, e város házainak többsége tömésből és vályogból épült földszintes ház volt. Emeletes ház csupán a megyeháza és a régi városháza volt, a városi iskola, a Kapotsfy-család háza, a Korona vendéglő, egy gyógyszerészház, továbbá az uradalom tiszttartójának és könyvelőjének lakása. Jól illett ehhez a városképhez az a sok karó, amely nemcsak a telkeket volt hivatva elválasztani, de az óriási sárban csak azokba kapaszkodva lehetett előrehaladni. Egyszer azután gróf Niczkyné négyesfogata is beleragadt a sárba, olyannyira, hogy csak a kocsi elébe fogott két ökörrel lehetett kivontatni. A legközelebbi, az 1843. évi megyegyűlés azután megszavazta a kaposvári utak kikövezését, amely néhány év múlva meg is történt.21'

Kaposvár adminisztrációs szerepkörének kiépülését eleinte valószínűleg megkönnyítette az a tény, hogy ez a város a herceg Eszterházy család egyik uradalmának központja volt. A város gazdasági helyzetének és egész belső életének alakulását itt is erősen meghatározta a földesurával való viszonya, amint ezt majd még utóbb látni fogjuk.

A következő mezőváros: Nagyatád, ismét egy másik típust képvisel. Az előzőekben már láttuk, hogy gazdasági életét mennyire meghatározta az, hogy a Rinya folyó elmocsarasodása megnehezítette ott a gazdálkodást. Népességének növekedése 1784 és 1840 között lényegesen kisebb ütemű volt, mint Kaposváré, ami érthető is, hiszen ez a település nem számított adminisztrációs központnak, 1850-ig még járási székhely sem volt. Az 1828. évi regnicolaris összeírás adatainak gépi feldolgozása alapján a történész a települések hierarchikus csoportjainak rendjében a negyedik helyre: a központi funkciót betöltő falusi települések' csoportjába sorolta, amelyek vásártartó helyek voltak, egyéb központi funkcióval.1111

Gazdasági helyzetéről némi képet ad az 1807-ben közreadott útleírás, amely érintette Nagyatádot, s amely ezt a települést „Gross- oder Tzindery” mezővárosnak említi, ezzel is utalva földesurára. Megemlíti a várat és a kolostort, amely utóbbiban 3-4 barát lakott mindössze, akik a városban a papi teendőket látták el. Ezeken kívül több, jól megépített ház is volt az akkori Nagyatádon. Irt még a város körül húzódó mocsárról, amelynek a neve: Rinya (nyilván e folyó elposványosodása okozta a mocsarat). Ennek közepén egy kanális folyik, s ez több lisztőrlő és fűrcszmalmot forgat. Megemlíti azt is, hogy nagy az igény arra, hogy a terület vizeit rendezzék.*1 L

Az 1828-ban készült regnicolaris összeírás Nagyatádon 60 kézműves nevét tüntette fel, amely az akkori népesség (1066 fő) 5,6%-a volt. Ezek mindegyike egyedül, segítség nélkül dolgozott. Az iparűzőknek ezzel a lakossághoz viszonyított arányával Nagyatád Somogy megye akkori 5 mezővárosa között az utolsó előtti helyen állt. Legtöbb kézművese a ruházati és textiliparban tevékenykedett. Ezek aránya magasabb volt, mint 6o%.:12 Ez az egyedülállóan magas arány piacot is feltételez, s ez arra mutat, hogy ennek a mezővárosnak elsősorban a ruházati és textilipar terén megvolt a környékre gyakorolt vonzóhatása.

Egy, a helyi forrásokra támaszkodó munka írója szerint Nagyatádra a XIX. század elején települtek be iparosok, akkor vált a mezőváros „kis úti-típu286