Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón (Somogy megye példáján)

jellegére is rámutatnak. A lakosság vallási megoszlása némi eligazítást ad foglal­kozási megoszlásukról is, hiszen a zsidóság megtelepülése rendszerint a kereske­delemmel állt összefüggésben, s a görögkeleti - általában szerb - lakosság 1822- ben egyértelműen kalmárként szerepel egy megyei ismertetőben/1 Ugyanakkor a katolikus tömbökben megjelenő kislétszámú evangélikus vagy református lakos­ság a vegyes nemzetiségre utalhat. A települések eltérő jellegének kialakulása már a korai időkre vezethető vissza. S ha az okokat kutatjuk, két fő tényező befolyásolta a települések karak­terének formálódását ebben a korai időszakban: az egyik a gazdasági helyzetük volt, amelyet a természeti tényezőkön kívül a gazdasági kapcsolatok ezer szála formált, s a másik, korántsem elhanyagolható tényező: a földesúrral, illetve a határban levő uradalommal való kapcsolatuk. Mind a négy település földesúri „uralom” alatt állott, lakóinak nagy része jobbágyú vagy zsellér! viszonyban volt a település földesuraival. S noha ez a kapcsolat éppen a tárgyalt időszakban már meglazult, egyáltalán nem volt közömbös a közösség szempontjából, hogy a köl­dökzsinórról való elszakadás milyen úton-módon történt meg végül is. Gazdasági helyzet Somogy megye helyzete a török alóli felszabadulás után nagyon rossz volt. Bél Mátyás Somogy megyéről is készített rövid összegezésében feljegyezte: „Szí­vünk összeszorul a nagy szűkölködés láttán.”'1 A legnagyobb baj a vizek rendezetlensége volt. S mivel - mint láttuk - mind a négy településnek volt vize, így nyilvánvalóan problémáinak egyik leg­nagyobbika is innen eredt. Ismét Bél Mátyásra hivatkozunk, aki azt írta Somogy déli részéről: „A folyóknak nagy sokasága délen az iszapos földet, a nagy szárazság pedig a leve­gőt rothadással, bűzzel fertőzi meg.” . .. „A nehéz levegő sok bajt okoz a lakos­ságnak, s csak aki hozzászokott, az tudja elviselni.11 Ez a helyzet nem változott az 1800-as évek elején sem. Rumy Károly 1813-ban írta Somogy megyéről, hogy több vidéken igen sok a mocsár, amelyek a folyók gyakori áradásaiból keletkeznek, de a „benszülöttek” semmit sem érez­nek a kellemetlen hatásból.7 Konkrétan Barcs esetében pl. a Dráva okozott igen komoly problémákat. Ez a Tirolban, a salzburgi határnál eredő folyó, amely Krajnán és Stájerországon átfolyva, Zala megye után érkezett Somogyba, e megyében mindenütt homokos határokon ment át - mint ezt ugyancsak Rumy írta - igen nagy sebességgel és megerősített partok nélkül. Ezért aztán kanyargós, a partja szabálytalan és a kör­nyéken gyakori az áradás. 1801-ben hatalmas kézi robotmunkával teljesen jó ál­lapotba helyezték, de ezt a nagy munkát a sebes sodrású folyó egykettőre tönk­retette/ A Dráva szabályozására azután hamarosan hivatalosan is sor került. Ezt különböző ellentétek és perek sora kísérte, amelyek közvetlenül nem érintették Barcsot.9 A Dráva bizonyos mértékű szabályozása mégis kihatott e település fejlő­désére, Történetírója szerint ez alakította át Barcs gazdálkodását, halászfaluból 283

Next

/
Thumbnails
Contents