Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Szili Ferenc: Somogy megye út- és közlekedési viszonyai a kései feudalizmus korában (1782-1848)
lóén építették. Az út a sűrű erdőiket sem érintette, csupán Balatonszentgyörgynél és Nagybajomnál, de itt megfelelő szélességben a fákat kivágták. A talaj általában homokos és kevert, kisebb része azonban agyagos. A megye vezetői szerint az új út kövezését a postaállomások kijelölése után megkezdhetik, mivel az építőanyagok egy részét más megyékből kell ide hordani, így az útépítés eléggé időigényes lesz. A fáradságos és költséges munka azonban kifizetődőnek mutatkozik, az út várhatóan számos települést érint és azok majd részesülnek a kereskedelem előnyeiből. Így többek között Eszék, Dárda, Pécs, Szigetvár, Nagyabajom, Marcali, Késhely, Keszthely és Sárvár, valamint ezek térségében lévő falvak számára ígérkezik az új postáét előnyösnek. A megye egyúttal javasolta, hogy egy gyorskocsit is alkalmazzanak, mivel Pécstől Körmendig a módosabb kereskedők szinte valamennyien Becsben vásárolnak. De a Somogy megyei földbirtokosok is rendszerint onnan szerzik be használati cikkeiket. Közülük sokan személyesen vállalkoztak a hosszú útra, kocsit bérelve, vagy pedig a sajátjukat vették igénybe. Pénzt is csak úgy tudtak Bécsbe küldeni, hogy azt előbb 15-20 mérföld távolságra lévő Körmendre irányították. Ügy tűnik, hogy a várható nyereség és a kényelmesebb utazás reményében mindenki elégedett volt, a megye vezetői, a kereskedők, a vásárlók, az utazók, de maga a kincstár is, mivel a jövőben tetemes költségkiadástól megszabadulnak. A vállalkozó szelleműek megszimatolva a profit lehetőségét a Becsből szállítandó áruik továbbítására magántársaságot kívántak létrehozni, - a terv szerint - a kocsi kéthetenként áll majd a megrendelők szolgálatába. Az áruk gyors továbbítását és a közlekedést is megkönnyíti, hogy a szekerek és a postakocsik nemcsak az út közepét vehetik igénybe, mivel azt teljes szélességében lekövezik. A megye egyúttal visszavonta korábbi kérelmét, amelyben Szigetvár, Kaposvár, Öreglak irányába sürgette az út építését, de változatlanul kitartott amellett, hogy Kaposvárott egy levélhordó postahivatalt építsenek. A Dráva menti postaút alsó szakaszának megváltoztatását azonban továbbra is szükségesnek tartotta, az alábbiakkal indokolva:60 A változtatás az utat 7100 öllel megrövidítené. De az út is járhatóbb, nincsenek olyan homokos szakaszok, mint - jelenleg - Istvándi és Berzence között. Az új utat kevesebb munkával lehet elkészíteni, a karbantartása is olcsóbb. Hegyek, folyók és árterületek nem akadályoznák a közlekedést. A katonaság Itáliát és Stájerországot nemcsak gyorsabban érné el, de a szállítási költség is kevesebbe kerülne. Ladon és Nagyatádon pedig, mivel azok népesebb települések, az elszállásolási gondok is megoldódnának. Egyébként az utasok és a fuvarosok már régebben felismerték ennek az útvonalnak az előnyeit és gyakorlatilag azt használták, a régebbi utat inkább a távolsági kereskedők vették igénybe, akik a helyi adottságokat nem ismerték. A változtatást többek között még az is indokolta, hogy Szigetvár és Be- rény közötti településekben sem gazdag kereskedők, sem pedig földbirtokosok nem éltek, így e tájon az áruforgalom és a levelezés is csak minimális volt. Pillanatnyilag a változtatást főiképpen az akadályozza, hogy a szlavóniai lakoisság egy része leveleit Babóosán keresztül továbbítja. Ezt a nehézséget azonban köny- nyen megtudhatnák, ha Barcson fiók-postahivatalt létesítenének. Az itt lévő sóház, a kikötő, mindezt indokolttá is tenné, Ladról, vagy pedig Atádról továbbítanák ide a leveleket, amely a szlavóniai lakosság igényeit is kielégítené. Ezt az
