Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében

11. kép. Karáil-Nagytoldi-puszta, uradalmi épület az egykori kolostor helyén.

Több gondot okoz Kisbáté azonosítása. Az utóbb kiadott pálos iratjegyzék Kisbáté címszó alatt, a bevezetőben említi, hogy „Kaposvár és Dombóvár között ma is van Báté nevű falu”.'4 Ennek azonban sem történeti iratanyagában, sem néphagyományában semmilyen kolostorra vonatkozó adatot nem lehet találni.75 De ennek az adományozásra, ill. feltételezett áttelepülésre vonatkozó okleveles források is ellene mondanak. Azt könnyű elfogadni és megérteni, hogy az 1383-as Kisbáténak szóló földadományt 1384-ben a kegyúr azért szünteti meg, mert az áttelepítés során a remeték számára - a megnövekedett távolság miatt - használhatatlanná vált. Nehezebben értelmezhető, hogy a Zámbó Miklós által alapított kolostort éppen a megye elég távoli szélén lévő remetékkel, ilyen „erőszakos” úton (birtokmegvonás) kellett volna benépesíteni. Ebben a korban a Tóidhoz sokkal közelebb lévő monostorok (Mindszent, Wetahida, Szentpál) éppen virágzásuk teljében voltak. Ha pedig a birtokelvonásnak az lett volna az oka (és ez a valószínű), hogy - Zámbónak egyéb fölös birtoka nem lévén - ezt akarta új, családi kolostorának adni. Ebben az esetben a toldi pálosok számára éppen úgy használhatatlan lett volna a nagyobb földrajzi távolságban (Báté) lévő birtok. Ez az ellentmondássor — véleményem szerint - úgy oldható fel, ha feltételezzük, hogy Kisbáté (Gierczen) és Told közel feküdtek egymáshoz, s az áttelepítésnek a kizárólagos oka az új - immár teljesen a családi „reprezentációt” szolgáló - monostor szerepének és jelentőségének kiemelése, megerősítése. Ebben a kérdésben, ill. feltételezésben - egyelőre - az egyetlen fogódzónak a „Gierczen (Gerche, Gyrchi)” helynév lokalizálási kísérlete tekinthető. Csánki szerint'6

ii