Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Kiss Géza: A délkelet-somogyi Dráva-völgy horvát községei a fedualizmus megerősödése és válsága idején (1711-1848)
i. számú táblázat Az adózó háztartások száma és az össznépesség Település neve 1696-1714 házt. 1718 megyei h ázt.-(-cs. 1720 orsz. házt. 1720 megyei házt.+cs. 1720 össznép. a lsó és felső 1784-1785 népszámlálás D rávakercsztúr 5 6 _ 6 _ _ 100 150 182 Drávasztára 7 7 _ 6 — _ 100 150 2 5 5 Felsőszentmárton 4 1315300 350 592 Lakócsa 10 16 2 13- 200 250 463 Potony 5 4350 70 214 Révfalu 5bizonytalan 106 Szentborbás 3 4_- _ 50 70 122 Tótújfalu 7470 100 283 Összesen: 46 50 2 47870 1140 2217 A fenti adatok alapján elmondhatjuk, hogy a területünkhöz tartozó 8 községben 1720-ban 47 háztartás volt, népessége pedig 870 és 1140 között mozoghatott. Ez a népesség hat és fél évtized alatt 2217 főre növekedett. A feudális birtokszervezés hagyományos formái: jogbiztosítás és szabad határhasználat Azt a területet, amely évszázadok óta otthont adott nyolc Dráva-menti horvát falunak, a feudalizmus kezdete óta nagybirtokok uralják. Történelmi szerepüket lehet különböző megközelítésben tárgyalni, de létezésükkel feltétlenül számolnunk kell minden feudális korra vonatkozó kérdésnél. Tényként kell fogadnunk feudális tulajdonjogukat, a természeti és történelmi körülmények okán növekvő vagy csökkenő népesség szervezését, földdel való ellátását, falvakba tömörítését, természeti-történelmi csapások elleni lehető védelmét és a korban nélkülözhetetlen irányító^szervező-védő tevékenységgel indokolt kizsákmányoló szerepüket. Tudnunk kell azt is, hogy az uradalmak népei számára az uradalom volt az elsőfokú joghatóság, és hogy ennek kikerülését az állami hatóságok (helytartótanács, vármegye) sem engedték soha, s csak az uradalmak véleményezése után voltak hajlandók érdemben foglalkozni egy-egy üggyel. A sort természetesen folytathatnék még, de talán ezekből a példákból is megértjük, hogy a történelem kedvező vagy kedvezőtlen hatásai csak az uradalmakon keresztül érhették községeink népét. Aki tehát tanulmányozni óhajtja ennek a tájnak a feudális kori történelmét, az csak az uradalmak felől kezdhet munkához. Csak így lehet feltárni azt a bonyolult rendszert, amely századokon át összekapcsolta a jobbágyot földesurával. Mielőtt megkezdenék az egyes uradalmak korabeli történelmének bemutatását, utalnunk kell arra, hogy ez az áradásoknak kitett terület a legrégibb időktől kezdve különböző egyházi birtokosok tulajdonában volt. Gondoljunk csak arra, hogy Felsőszentmárton a Szent Mártonról elnevezett Vaskai apátság birtoka volt. A tő22Q
