Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Hajdu Lajos: Népiskolai szerződések Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában (1770-1795)

31. OL, A-39: 16062/1787.

32. OL, A-39: 2617/1788.

33. OL, A-39: 7903 1787. Az ügy előzményét lásd /*0.; 4887/1787., későbbi hullámveréseit pedig ii 574, 11576/1787. sz. alatt. Olyan esetekben egyébként, ha az uralkodó egy magyar ügy eldöntése kapcsán úgy határozott, hogy rczoluciójának hatálya a birodalom másik részére is kiterjed, a magyar udvari kormányszék (kancellária) átiratot intézett az illetékes osztrák dikasztériumhoz (jelen esetben az osztrák-cseh kancelláriához), amely a szükséges intézkedéseket az érintett hatóságok vagy tartományi kormányzók részére kiadta.

34. OL, A-39: 10150/1787. Az előzmények és utórezgések uo. a 14199/1786.; 9474, 14758/ 1787., valamint 1691/1788. számon tanulmányozhatók.

35. Bachmann jelentését az 1788/89-es tanév II. félévéről lásd OL, C-69: 1789/N0. 3. Sehol. Nat., pos. 73. sz. alatt.

36. A felfüggesztésre vonatkozó döntés forrása a pécsi tankerületi főigazgatóság 10 hetet átfogó ügyviteli naplója („geführt in Angelegenheiten der Nazionalschulen”), amely OL, C-69: 1788/N0. 12. Sehol. Nat., pos. 3., 6., 17., 24., 36., 42., 43., 47., 51., 59. alatt található. A főigazgatói tanács állásfoglalását (napló száma: 142., 143.) lásd pos. 51., a somogyi alispán kérését, valamint a választ pedig (napló száma: 113.) pos. 36. alatt.

37. A Bachmann-ügy vetülcteivel röviden foglalkoztam ,,Az aJsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében, 1770—1790” című tanulmányomban. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. k. Szekszárd, 1979. 159. old. Az 1790-es, valamint későbbi fejleményeket pedig (szintén röviden) „A dunántúli rendek köznevelési-közoktatási javaslatai 1790/91-ben” című munkámban elemeztem. Pedagógiai Szemle, 1981. 38. old.

38. II. József döntését lásd OL, A-39: 6462/1788. A későbbi fejleményeket lásd uo.: 9306, 10324, 13 317, 15587, 17321/1788., valamint 323, 3950, 5464/1789. számon. Az érvek bemutatásánál a 17321/1788. sz. kancelláriai aktát vettem alapul.

39. OL, C-69: 1789/N0. 77. Sehol. Nat., pos. 1-3.

40. OL, C-69: 1789/N0. 77. Sehol. Nat., pos. 4.

41. OL, C-69: 1789/N0. 4. Sehol. Nat., pos. 32.

42. OL, C-69: 1789/N0. 3. Sehol. Nat., pos. 17.

43. Br. Prónay 1790-es jelentéseit lásd OL, C-69: 1790/N0. 4. Sehol. Nat., pos. 12. és 57. alatt. Kalocsa álláspontjának változását lásd OL, C-67: No. 1152.; Pozsony, Pest, Gö- mör, Zólyom és Liptó megyék állásfoglalását pedig (az említés rendjében) OL, C-69: 1790/N0. 4. Sehol. Nat., pos. 23., 25., 26., 27., 29. alatt.

44. OL, C-69: 1791/N0. 4. Sehol. Nat., pos. 8.

45. OL, C-69: 1791 No. 4. Sehol. Not., pos. 38.

46. A bizottság 43. üléséről készült, 175 oldalas, kitűnő mutatókkal ellátott jegyzőkönyvet (,,Protoc.ollum Litterariae Regnicolaris Deputationis”) lásd OL, N-106: Lad. 000, fasc. A, No. III.

47. Az „Elaboratum super objectis scholarum vernacularum seu nationalium” elnevezésű javaslatot lásd OL, N-106: No. 10, fasc. B, Lad. 000 sz. alatt. A II. Rész egyébként (17 szakaszban) a tananyagot írja elő a népiskolák egyes osztályai számára; a III. Rész viszont (10 szakaszban) a népiskolák rendjére, illetve fegyelmének biztosítására rendelkezik.

48. OL, N-106: Sub O, fasc. I, Lad. 000.

49. OL, C-69: 1795 No. i. Sehol. Nat., pos. 67.

iSS