Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében
lostorok lokalizálására tett kísérletünk helyességét, másrészt mutatja, hogy a rend tudatosan törekedett arra, hogy az általa létrehozott kolostorok általában az „egynapi járóföld” távolságban feküdjenek. így elég távol voltak egymástól ahhoz, hogy az egyes alapítások a szomszédos érdekeltségi területeket ne zavarják, ugyanakkor elég közel ahhoz, hogy köztük rendszeres kommunikáció lehessen. Ennek a láncolatnak talán a legszebb példája éppen a most ismertetett somogyi kolostor-csoport, melynek jogi megfogalmazása a toldi vikariátus intézményében valósult meg. io. kép. Szerdahely, az egykori kolostor helye. A megyei pálos építészet szempontjából a következő objektum, Szerdahely - sajnos - szinte problémamentes. Ugyanis - a téglatörmelékes szántóföldet és egy bizonytalan eredetű pincét leszámítva - nincs értékelhető részlete. Kapos- szerdahely község belterületének déli részén egy újabban épült lakóház, s a hozzá tartozó - korábbi - gazdasági épület (istálló) helyén állt a kolostor. A házhoz tartozó konyhakert és szántóföld összefüggő kultúrréteget tartalmaz. Az épület- együttestől délre, a szántóföld szélén pince van. A 10,5x3,3 m belméretű, nagyjából K-Ny-i hossztengelyű (-130 08’) helyiség lejáratánál keresztirányú, 1,5 m széles folyosó kétirányú indítása figyelhető meg, benne szórványos, rendszertelen bontás, kutatás nyomával. Elképzelhető, hogy a pince az egykori kolostorhoz tartozott: a pincétől északra lévő - szintén korábbi - istálló tengelye merőleges a pince tengelyére. A kolostor dispozíciója - ásatás nélkül - nem határozható meg (7. ábra). 17 Somogy megyei Levé^ár
