Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Hajdu Lajos: Népiskolai szerződések Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában (1770-1795)

nis a kutyevói kamara-uradalom 3 községének jóváhagyott iskolaszerződését. A szokványos visszaküldő szöveghez azonban hozzáfűzte: hogy a szerződések megkötése ne húzódjon el sokáig, utasítani kell a főigazgatókat - ezentúl valamennyi népiskolai felügyelő mellékeljen félévi jelentéseihez egy kimutatást arról, hogy melyek azok a települések, amelyekkel megkötötték ugyan a kontraktusokat, a tanítás azonban mégsem kezdődött még meg. A táblázatban tüntessék fel azt is, hogy e késedelemnek mi az oka.22 A feladat egyik részét a tanügyi igazgatás úgy-ahogy végre is hajtotta, a magyarázattal azonban többnyire adós maradt. Tanulmányom 6/a számú mellékletében bemutatom, hogy Pethő Jakab budai népiskolai inspektor - mint a Commissio Studiorum referense - által II. Józsefhez felterjesztett kimutatás adatai szerint az 1788-as és 1789-es naptári években (utóbbinál november 2-ig, a jelentés dátumáig) a Helytartótanács az egyes tan- kerületekben illetve megyékben hány iskolaszerződést hagyott jóvá. E tabella adatai szerint a 383 iskola közül, amelynek kontraktusát 1788-ban vagy még korábban aláírták, 1789 végéig nem kezdődött még meg a tanítás 145 iskolában, tehát a szerződést aláíró falvak közel 4/10-ében. A késedelmes törvényhatóságok közül a pálmát Bács viszi 44 településsel, de Máramarosban is 13, Baranyában 12, Krassóban 11, Torontálban pedig 9 iskolánál volt az egy esztendő kevés a szerződés teljesítésére, egyebek között az iskola megépítésére. Igaz - ebben nem mindig a szerződő felek voltak a hibásak, egy másik oktatás-igazgatástörténeti munkámban23 már foglalkoztam azzal, hogy 1789-ben a pécsi tankerület archívumában az inspektor nem talált meg csaknem 3 tucat, még 1784-ben megkötött és a Helytartótanácshoz ideiében felteriesztett iskolaszerződést- amelvet végül is a Consiliumnál leltek meg, és azokat 5 év után (jóváhagyva) ekkor küldték visz- sza Pécsre. Természetes az is, hogy ezek a statisztikák nem teljesen megbízhatóak, itt is tapasztalja néha a kutató, hogy a kérdésre, miszerint ..a kontraktus eredményeképpen mely napon nyílt meg az iskola?” - a válaszadó gyakran a szerződéskötést 5-6 évvel megelőző időpontra teszi a megnyitás megtörténtét. Visszatérve azonban az alapkérdésre: Pethő Jakab tabellája semmilyen választ nem ad arra a kérdésre, hogy mi az oka a szerződés aláírása és a tanítás megkezdése közötti, olykor több éves intervallumnak. Ilyenkor a kutató feltételezések felállítására kényszerül (addig is, amíg kérdésére forrásokkal megbízhatóan dokumentált választ nem tud adni): a késedelemben kétségkívül szerepet játszott a török háború - nemcsak a bánáti megyékben vagy Bácsban, amelyek lényegében hadszíntérnek tekinthetők: másra kellett a pénz, a fuvar és az anyag; az égzengés közepette sem az emberek, sem a kincstári uradalmak irányítói a szerződés teljesítését nem tarthatták elsőrendű kötelességüknek. De mi az oka annak, hogy királyi városokban, így Nagybányán, Kismartonban és számos ielen- tős mezővárosban sem sikerült az iskolaszcrződés előírásait valóra váltani? Mi a magyarázat arra, hogy a késve megépülő iskolák túlnyomó többségükben vegyes jellegűek (scholae mixtae), amelyekbe felekezeti különbségek nélkül jár (na) a falu valamennyi iskolaköteles korú gyermeke és ahol rendszerint katolikus, református vagy görögkeleti iskolamesterek együtt taníta(ná)nak? Addig is, amíg megfelelő dokumentáltsággal nem lehet e kérdést megválaszolni, marad a hipotézis: a politikai feszültségek növekedése miatt lelassult a népiskolai hálózat továbbfejlesztése, az egyházak és a nemesek nem törték össze magukat a gyűlölt politikai rendszer intézkedéseinek végrehajtásában - de még a lakosság sem. Ez azt is jelentette, hogy a tanítók helyzete fokozatosan romlott,24