Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében

). ábra. V itya-Remetepuszta helyszínta)za.

gyeltóti Tatárvárral azonosítható. A tihanyi apátság XIV. századi (hamis) összeírásai megemlítik Hidas-t, Somogyvár szomszédságában. 1536-ra már Somogy- vár-Hidas néven szerepel (SMM LÉ 10. 22.). Ez azonosnak látszik a Csánki által 1449-ben Hidasként tárgyalt és Öreglak tájára helyezett településsel. Tehát úgy tűnik, hogy a Hidas (Hydas) település, a Hidasvize (Hydaswyze) és a (Wet- ha)Hyda=Wetahida folyó között összefüggés van. Eszerint a pálos Sz. Miklós kolostor a Somogyvár közelében lévő Wethahyda-nál volt. Legvalószínűbb helye tehát az Öreglak határában szereplő Baráti hegy, ahol a helyiek az 1920-30-as években téglatörmelékes részleteket, maradványokat is megfigyeltek.

Szintén dr. Magyar Kálmán véleménye szerint Remete-pusztán szintén állt kolostor. A területet 1225-ben vette meg a pannonhalmi apátság a vityai jobbágyoktól és először a Szent Jakab remetekolostor állt itt (Pannonhalmi Rendtörténet, 1. 352-354.). Az újkorban, 1747-ben a visitatorok a Somogyvárhoz tartozó Remete pusztán egy temploromot találtak, amely nyugati részével egy kolostorhoz csatlakozott, keleti falai pedig egy toronyfélével függtek össze. Vázsonyi, az új földbirtokos a templomot lebontatta és a romokat kiegészítve, magának istállót, ill, négyszobás lakást építtetett (Horváth József: Egyházlátogatási Jegy