Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Kanyar József: Somogy megye közgyűlése a hódoltság idején és a felszabadító harcok utáni első évtizedben (1658-1718)
ezen a közgyűlésen kellett 21 faluból 31 szekeret biztosítani ágyúk és más tüzérségi fegyverek szállításához. A megye jelentős tisztújító székének a megtartásával egybekötött közgyűlésére Kapos mezővárosban került a sor 1715. szeptember 30-án. Nádasdy Tamás főispán elnöklete alatt szavazattöbbséggel Madarász Lászlót választották alispánná Sankó Miklós ellenében, aki az esküt még ezen a közgyűlésen le is tette. Adószedői tisztéről pedig lemondván Sárlközy Jánost választották meg perceptor- nak. A közgyűlés Vlassics János szolgabírót választotta helyettes megyei jegyzővé 100 forint sallariummal. Jelentős közigazgatási területi reformot is végrehajtottak a megyében. A hajdani 3 járást (kanizsai, kaposi és szigeti járások) összevonták kettőre: a kaposira és a szigetire. Az előbbi járásban megerősítették Babies Ferenc főszolgabírót és Kaczerius János alszolgabírót, a szigetiben pedig Bácsmegyei Jánost választották főszolgabíróvá és Csák Jánost alszolgabíróvá. 13 esküdtet is választott a megye: Constanczy Ferenc, Madarász János, Szili János, Borsffai Pál, Jámbor Mihály, Baranyi Miklós, Gsoknyai Farkas, Bulasi Pál, Antal János, Tessánóczy István, Taxner Jeromos, Baranyai Péter és Csoknai Péter személyében. A sedriához pedig 5 fellebbezési bírót választottak: Sankó Miklós, Tallián Ádám, Inkei János, Preszek Adám és Jankovics István személyében. Az adószedők számadásainak felülvizsgálatára 9 tagot küldött ki a megye Madarász László alispánnal az élen. A közgyűlés a mérőeszközökre újra megyei statútumot alkotott az oka (occha) használatának a megtiltásával, majd statútumba foglalta a rövid bírósági eljárással felvett erőszakoskodási pereknek kettő, legfeljebb három határnap alatt való végleges befejezésének határidejét. Ugyancsak Kaposvárott tartott közgyűlésen (1716. március 7.) a megye elkészítette és elfogadta ,,a helyesbített rovás” szerint a kaposi járás 104. s a szigeti járás 94 településére a 68 680 ft 79 dénárt kitevő adókivetését a megyének. A megyei kancellárián állandó növekvő kérelmező levelek számára való tekintettel pedig - a jegyzőnek minden levél megírása után - megszavaztak 7 krt. A számadást tartó iharosberényi közgyűlés (1716. április 27.) után 1715. augusztus 21-én a nagybajomi kisgyűlésen Madarász László elnökelete alatt újabb terheket kellett vállalnia a megyének. Miután a karlócai béke megkötése után továbbra is fenyegette a porta az országot, a király a határvédciem céljára egyre több katonát igényelt, és a táborokba szállítandó élelmiszereknek pedig vám- és harmincadmentes szállítását igényelte. A megye nagy tetszéssel és egyhangú vivát! kiáltással fogadta jegyzőkönyvében azt az örömhírt, amellyel VI. Károly bejelentette fia születését, aki a keresztségben Lipót, János, József, Antal, Hermenegild, Ferenc, Rudolf, Ignác és Boldizsár neveket kapta. A közgyűlés egyébként megyei statútumként fogadta el a belső gazdasághoz tartozó aratóknak 8, a külső gazdasághoz tartozó aratóknak pedig 9 keresztgabona járandóság (a zabból 7-et kaptak) megállapítását aratói váltságként. A rákövetkező kaposvári kisgyűlésen (1716. október 29-én) csökkentették - a nagy jégverés miatt - a közterheket a katonai kivetéseknél és bevezették a pozsonyi mértékek (mérő, rőf stb.) alkalmazását és statútumot alkottak a dézsma eltörlésére, elrendelve a földesuraknak az előző honorárium fele részének a befizetését. 99
