Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
Egészen a mai napig vitatott kérdés a segesdi uradalom birtokainak elhelyezkedése, a birtokok száma és rendszere. A kutatók csupán egyben tudnak megegyezni: az uradalmi szervezet 1396-os elöszöri, illetőleg az 1404-hez köthető másodszori, majd az 1417-es végleges felbomlásában, amikor a királytól világi földesúri kézbe került Segesd és birtokai. Elsőrendű kérdés az is, hogy létezett-e, s ha igen, akkor mikor és hol az állandó székhelyhez tartozó királyi, főúri curia, castellum és vár? Ugyanez vonatkozik a civitas, a vár alatti város, valamint a belőle kinövő mezőváros XVXVI. századi szervezetének kérdésére is! Bizonyítják-e a források Segesd királyi és királynéi székhelyként való szereplését? Ha igen, mely időszakban és milyen gyakorisággal jártak vagy éltek itt királyaink, illetőleg a királyné? Volt-e itt egyáltalán főispáni, vármegyei vagy más egyházi székhely, gyűlés, akár időleges jelleggel? Kapcsolható-e ide más jelentősebb esemény? Az is bizonyos, hogy jóval nehezebben lehet meghatározni a Segesden lévő középkori egyházi szervezetet: a főesperesség, az ott létező királyi kápolna és plébánia, a mezővárosi egyház, a ferences kolostor és más kegyúri kápolnák és filiális egyházak kérdését! Mindenesetre - a most felsoroltakból - a legalapvetőbb kérdésekre szeretnénk először a források, majd egy másik dolgozat keretében a régészet segítségével választ adni! Ezeknek a feltárásával kívánjuk a ma lényegesnek vélt kérdésekből a valóban fontosakat kiválasztani. S ezzel, úgy véljük, hogy a magyar történettudomány alaposabb betekintést nyerhet egy speciális, gazdasági-területi formátumba: a segesdi királynéi ispánság szervezetébe. 1. A segesdi királynéi ispánság a források alapján ... 1. A segesdi királyi, királynéi ispánsági központ... A segesdi királyi, királynéi ispánság szervezetével kapcsolatban eddig a legkülönbözőbb, többnyire egymásnak is ellentmondó vélemények születtek. Ha időrendi sorrendben tárgyaljuk őket, akkor Pesty Frigyes véleménye4 szerepel az élen: ,,... erről szólni sem akarunk, hogy... Segösd . . . sem a várispánságok, sem a vármegyék közé nem sorolható.” Ortvay Tivadar szerint5 „Segösd megye azonban nem annyira politikai megye, a közönséges értelemben vett vármegye, mintsem inkább a magyar királynék fenntartására rendelt vidék volt. Az ebből folyt jövedelem fedezte a királyné udvartartásának költségeit, úgy mint a Cse- pel-sziget, az erdélyi Beszterce, Pilis, Pozsega megye, s egy időn át a Szepesség jövedelmei tették.” 1894-ben Csánki Dezső ezt írja:8 „e város (Segesd) kerületével (comitatus, districtus) együtt, mint a királynék ellátására rendelt birtok vált ki Somogy megyéből (1295, 1327, 1382), s a királynéktól rendelt ispán (és ennek tisztjei) hatósága alatt állt”. Majdnem ugyanezt állítja 1959-ben Janko- vich Miklós7. Szerinte ,,a Somogy megyei Segesd a középkorban a királyné ellátására rendelt birtok . . . Aranyos, mint Segesd tartozéka szintén királynéi birtok.” Segesd ferences kolostorának történetét összefoglaló rendi történész, Takács Ince szerint8 „a magyar királyné birtokát képező Balaton melletti, Középes Nyugat-Somogy megyére terjedő hatalmas területnek, amelyet „comitatus Segusdiensis”-nek is írtak és amelyet a királyné comes curialisa kormányzott 7
