Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)

15- Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I. Bp. 1900. 385. (Továbbiakban: Karácsonyi, I. 1900.)

16. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. (Továbbiakban: ÄKOKJ.) I. 1001-1270. (szerk.: Szentpétery Imre) Bp. 1923. 236. 785. sz. oki.

17. Hazai Okmánytár. (Továbbiakban: HO/VJII.) (szerk.: Nagy Imre) ftp. 1891. 46.' 33. sz; oki.

18. Somogy Vármegye (szerk.: Csonki Dezső) MVV Bp. é. n. 34. (Továbbiakban: Somogy Vármegye.), Fügedi, 1981. 262.

19. ÁKOKJ II. 2—3. füzet (1272—1290) (szerk.: Borsa Iván) Bp. 1961. 166-167. 2722.

20. Somogy Vármegye 394., ÁKOKJ II. 1961. 166-167. 2722. Részben egyet kell értenünk Pálóczi H. András lektori véleményében kifejtettekkel, vagyis, hogy „a se- gesdi comitatus kialakulásához párhuzamként fel lehetne hozni a többi XIII. századi királyi uradalmat” és, hogy „itt fontos lenne a természeti-gazdasági adottságokra is utalni. A segesdi uradalom gazdasági, településtörténeti stb. szempontból nyilván különbözött a hatalmas királyi erdőuradalmaktól, de fejlődésükben mégis van közös vonás. Az eleinte nagyrészt lakatlan erdős hegyvidékeken a következő fejlődés figyelhető meg több esetben is: 1. királyi birtok, 2. királyi uradalom, 3. ispánsági szervezet, 4. vármegye. Segcsd esetében, mint a szerző is írja, az utolsó szakasz hiányzik, nem lett önálló vármegye. Miért? Ennek részletes megválaszolásával adós marad.”

A lektor és a szakkollégák, de az olvasó megnyugtatására is azt közölhetjük, hogy a Somogyi Almanachban 1986-ban jelenésre kerülő, megközelítőleg 20-25 íves, a segesdi királyi, királynéi ispánságról szóló tanulmánykötetünkben erre a kérdésre is kellő részletességgel ki fogunk térni. Itt sajnos a terjedelem szűke - többek között - nemcsak az országos párhuzamok bemutatását nem tette lehetővé, hanem még azt sem, hogy szerintünk a lektor itt idézett véleményével ellentétes módon kialakuló segesdi „modell”-t behatóbban ismertethessük. Szerintünk a segesdi királynéi comitatus „csírái” már 1241 után (vagyis, amikor visszakerült hercegi kézből!) létezhettek. Kifejlődése szakaszosan mehetett végbe. Első időszaka 1241-1271 (?) közé eshetett. Ezek - a forrásokkal jobban bizonyítható - szakaszok persze nem zárják ki azt sem, hogy a segesdi királyi, királynéi comitatus már a XI—XII. században létezhetett.

21. Somogy Vármegye, 34.

22. Uo.

23. Fauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Bp. 1893. II. 175. (Továbbiakban: Pauler, II. 1893.)

24. Somogy Vármegye, 34.

25. Jankovicb, 1959. 73.

26. Magyarország története. (Előzmények és a magyar történet 1242-ig.) (F. szerk.: Székely György) 2. Bp. 1984. 1430. (Továbbiakban: Mo. tört. 2. 1984.)

27. Mo. tört. 2. 1984. 1432.

28. Mo. tört. 2. 1984. 1435.

29. Rogerius mester siralmas éneke. A tatárjárás emlékezete. (Szerk.: Krisló Gyula és Makk Ferenc) Bp. 1981. 130. (Továbbiakban: Rogerius...)

30. Rogerius 135. old.

31. Ld. 26-28. jegyz.

32. Ld. Mo. tört. 2. 1431-32.

33. ÁKOKJ I. 1923. 219. 727.

34. ÁKOKJ. I. 1923. 233. 777., 235. 785.

35. Somogy Vármegye 392.

36. AKOKJ. I. 1923. 421. 1371.

37. Uo. 507. 1675.

58. ÁKOKJ. II. 1943. 104. 2081-82., ÁKOKJ. II. 2-3. 1961. 186. 2787-88.

39. Somogy Vármegye 396.

40. HO. VIII. 1891. 235. 188.

41. Somogy Vármegye 396.

42. Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém, 1979. 312. (Továbbiakban: Gut- heil, 1979.)

43. Zichy-család okmánytára I. (szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván és Véghely Dezső) Pest, 1871. 104-105. 117. (Továbbiakban: ZO I. 1871.)

44. Somogy Vármegye 399.

53