Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Bognár Tibor: Kitelepítés Szulokból a második világháború után (1945-1948)

dőnek ítélte a Volksbund tagokat, az önkéntesek és kényszerből sorozottak megkülönböztetése nélkül az SS-ben szolgálatot teljesített személyeket, valamint azokat, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza. A miniszterelnöki rendelet végrehajtását a belügyminiszter két alkalommal, 1946. január 15-én és május 10-én kiadott rendeletéiben szabályozta.6

A januári végrehajtási rendelet a miniszterelnöki rendelet alapelveiben nem hozott változást, azonban a májusban történt újraszabályozás a kitelepítést új alapokra fektette. A Németország területén működő amerikai hatóságok beavatkozása következtében a kormányzat ugyanis a német anyanyelvűeket ettől kezdve mentesítette a kitelepítés alól, amennyiben nem voltak Volksbund és SS- tagok, és kívül estek a magyarosított nevüket visszanémetesítők körén is. Az átte- lepülésre kötelezettek első névjegyzékét a községben a Központi Statisztikai Hivatal nemzetiségi és anyanyelvi nyilvántartásai alapján állították össze. Eszerint 913 személyt minősítettek kitelepítendőnek, majd ezt a számot az anyanyelvesek mentesítése következtében a módosított névjegyzék 469-re csökkentette.7

E rendeletek végrehajtása azonban papíron maradt. 1947 augusztusától megkezdődött a magyar-csehszlovák lakosságcsere értelmében a felvidéki magyarság letelepítése, amely az amúgy is zűrzavaros közállapotokat még fokozta, mivel rendkívüli zsúfoltságot idézett elő a községben. 1947. október 28-án a kormányzat ismét szabályozta a német kitelepítés ügyét.8 A német nemzetiségűeket, a Volksbund-tagokat és a magyarosított nevüket visszanémetesítőket továbbra is a kitelepítendők körébe sorolta, az előzőekhez képest azonban a német hadseregben szolgálatot teljesítettek megítélésében lényeges változtatást hozott, s csak az önkéntesekre nézve rendelte el a kitelepítést.

Mentesítette továbbá az új kormányrendelet a mezőgazdasági és ipari főfoglalkozásúak közül azokat, akik a Volksbundban nem voltak tisztségviselők, és az SS-be nem önkéntesként vonultak be. Az újonnan összeállított névjegyzékek 276 személyt soroltak a kitelepítendők körébe, 750-en pedig a mentesítettek jegyzékeire kerültek fel.9 A kitelepítés végül is többszöri változtatásokkal hároméves huzavona után 1948. április 20-án történt meg. A mentesítések következtében az eredetileg tervezett 913 személy helyett a kitelepítettek vonata mindössze 145 személlyel indult el Németország szovjet övezetébe.10

A kormányrendelet vagyonjogi rendelkezéseinek végrehajtására a földművelésügyi miniszter 1948. február 11-én rendeletet tett közzé, amely a teljes vagyonelkobzást csak a kitelepítésre kötelezettekre nézve írta elő, az országban maradó nagy többséggel szemben az előző rendelkezésekhez képest jelentős enyhítéseket tartalmazott.11

*

Szülök község lakosságának tulajdonában lévő földterületek 1945 előtt messze túlhaladtak a község közigazgatási határain és jelentős mértékben a szomszédos Darány, Istvándi, Kálmáncsa, Homokszentgyörgy, Csokonyavisonta és Somogytarnóca községek határaiban helyezkedtek el.

Ez a sajátos helyzet hosszú történeti fejlődés eredményeképpen alakult ki. A község két évszázados története alatt állandóan napirenden tartott ép sokáig megoldatlan probléma volt, hogy szűk határából és a környező községek földjeihez viszonyítva silány, homokos talajából adódó korlátok nem tették lehetővé az anyagi lehetőségekhez igazodó földszerzéseket. így terelődött a figye