Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)

Ha a szelvények (I—XV.) rétegeit követjük, akkor általában két paticsos réteg figyelhető meg. A fölső paticsrétcg egy agyagegyengetésre rakódott rá. Valószínű tehát, hogy az előbbi paticsréteg pusztulását követően a terepet elegyengették, s amire a későbbi időszakban építkeztek.

Ez a két paticsréteg jellegében megegyezik, s a török korra utaló. Az alsót egy jelentősebb pusztulás érhette (ld. Ny-i kutatóárok Ny-i falában lévő vastag égésréteg!).

Tovább finomítva a régészeti megfigyelések eredményeit három, illetőleg négy ilyen paticsos (török kori!) kultúrréteg követhető. Vagyis legalább négy nagyobb arányú pusztulás után történt újjáépítés! A már említett „Sütőház” korban a középső, azaz a második pusztulási réteghez kapcsolódik.

A „Sütőházhoz” K-ről csatlakozhatott egy utca. Ehhez a portához csatlakozhatott a cölöp- és paticsvázas gazdasági épület. Nagy Gergely építészmérnökkel együttesen azt figyeltük meg, hogy az épület az udvaron úgy helyezkedik el, hogy ez alapján a város súlypontja a XIII. sz. szelvénytől DK-re várható.

S valóban az említett NyK-i tájolású, inkább patics, sövényfalú török kori háztól DK-re egy L alakú (kb. 4 m hosszú, 90 cm széles, helyenként kilenc sor tégla magasságában megmaradt), ÉNy-i irányú falsarkot találtunk. Már 1983-ban tudtuk, hogy ez az épület, de a többi idomtéglával (fogrovatos, félköríves, ötszögletű és háromszög alakú) díszített is a török kor előtti, valószínűleg a XIV-XV. századi időszak építkezéséhez (a civitas-hoz, illetőleg az oppidum- hoz!) tartozott.

Nagyon fontosnak érezzük az előkerült idomtégla típusokat is. (A fűrészfogas és a sakktáblaimotívummal díszített idomtéglák ugyan másodlagos helyen kerültek elő.) Ezek a motívumok eredetileg a román-kori templomok főpárkányán fordulhattak elő, többnyire kőből, általában ívsorral és egy gyémántmet- széssorral kiegészítve.

Véleményünk szerint ezeket helyben egy komoly téglaégetö műhely készíthette! Végső soron korban akár a román-korhoz is kapcsolhatók!

Tehát ásatásaink során ipSz-8yban igen nagy számban a török kori sövény fonatos, patics és egyszerűbb téglaházak (ld. Sütőház, Borona-épület stb.)?55 valamint a különböző négyszögletes, deszkával, cölöppel megerősített, bélelt tárológödrök, tűzhelyek, kemencék jelentkeztek.. A reneszánsz, illetőleg a gótikus ajtó, ablak keretkövek és a különböző formában előkerülő idomtéglák jelezték viszont a magyar középkor, esetleg az Árpád-kor előzményének a meglétét, valamint az esetlegesen nagyobb felületben, objektmnban való megmaradását. S valóban 1983-ban találtuk meg a - később feltárt - középkori téglaház ÉNy-i sarkát. Az előtte lévő, az azt egykor körülvevő 4 m széles és mély árok maradványával. Az árkon kívül, tőle Ny-ra kerültek elő nagy számban a külföldi, az osztrák, a bécsi ún. grafitos kerámiák, valamint a különböző pecsételt díszű tálkák, poharak darabjai.

Végül 1984-ben kibontottuk, teljesen feltártuk - az említett - középkori épület, a palatium vagy curia pincerendszerének lejárattal rendelkező téglaalapjait256 (8-10. kép). A helyenként 4-5 m-es mélységet elérő épületrendszer - a továbbiakban feltárásra kerülő - különböző középkori épületszárnyakat sejtetnek, mivel a magasabban lévő szinteken több irányban téglafalak futnak, így a 6,4x9,35 m-es pince irányába (7. kép).

50